Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

12 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG SZERVEZETE. A bíróság megalakulása, választási eljárás: ür. 4. §.; a bíróság újraalakulása, a tagság megszűnése: ür. 5. §. Teljes-ülés: ür. 121—126. §§. M. i. E §-ok a hatásköri bíróság szervezetét határozzák meg. Minthogy a hatásköri bíróság a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerülő összeütközési eseteket van hivatva elintézni, a dolog természetéből következik, hogy vegyes bíróságnak kell lennie. A német birodalmi bírói szervezeti törvény (Gerichtsverfassungsgesetz) a hatásköri bíróság szervezését a birodalom egyes országai külön törvényhozásának hagyja fenn, kimondja azonban, hogy a bíróság felének vagy a Reichsgericht, vagy az Oberstes Landesgericht, vagy az Oberlandesgericht tagjaiból kell állania. Poroszországban a hatásköri bíróság a király által kinevezett 11 tagból áll, akik közül hat a berlini főtörvényszék tagja, öt pedig magasabb közigazgatási szolgálatra vagy bírói állásra képesített egyének közül nevezendő ki. A bajor hatásköri bíróság 11 tagja közül az elnököt és öt tagot a legfőbb törvényszék vagy főtörvényszék bíráiból, ötöt pedig a közigazgatási törvényszék bíráiból nevez ki a király. Württembergben a bíróság elnökből és hat tagból áll, akik közül négy a főtörvényszék tagja, a többi magasabb közigazgatási tisztviselő vagy ilyen állást viselt egyén. Szászországban a bíróság 11 tagja közül hatot a főtörvényszék bíráiból, a többit a felsőbb közigazgatási hivatalnokokból kell kinevezni. Badenben a bíróságnak 13 tagja van, akik közül nyolc a főtörvényszék bírája, öt pedig felsőbb közigazgatási hivatalnok vagy közigazgatási bíró. Ezekben az országokban tehát mindenütt a bírói elem a túlnyomó. Sőt ott is, ahol a tagok egy részére a magasabb közigazgatási hivatalra való képesítés van megszabva, tényleg inkább a közigazgatási bíróság tagjait nevezik ki. Ausztriában az 1867. évi december 21-én kelt törvény a hatásköri összeütközések eldöntését a Reichsgericht hatáskörébe utalja. A Reichsgericht azonban tulaj donképen nem áll az osztrák rendes bíróságok élén, hanem inkább közigazgatási bíróság az, az alkotmányszerűen biztosított politikai jogok számára. A Reichsgericht a császár által kinevezett elnökből és alelnökből, továbbá 12 tagból és négy póttagból áll, akiket a császár felében az urakházának, felében a képviselőháznak javaslatára életfogytig nevez ki. Ha a Reichsgericht és a közigazgatási bíróság között merül fel hatásköri összeütközés, azt az 1875. évi október 22-iki törvény értelmében e két bíróságnak az illető elnök által esetről-esetre kijelölt négy-négy tagjából alakult tanács dönti el, amelyben a legfőbb bíróság elnöke elnököl. Az 1872. évi május 24-iki francia törvény alapján felállított hatásköri bíróság az igazságügyminiszter elnöklete alatt az államtanács által