Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

90 — Szabadalom. Védjegy — 16. Szabadalom. Védjegy Az 1895:XXXVII. tc. 59. §-a értelmében a kir. törvényszékek hatásköréhez csak az ott megjelölt kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek és olyan egyéb vitás kérdések tartoznak, amelyek a törvény szerint a szabadalmi bíróság hatáskörébe utalva nincsenek (XIII. 1011.). Minthogy pedig a szabadalmi bejelentéseket az 1895. évi XXXVII. tc. V. fejezete a szabadalomjogi ügyek elintézésére hivatott szabadalmi bíróság hatáskörébe utalja s a 36. § (2) bek. szerint annak bírói osztálya a szabadalom megadása vagy a bejelentés visszautasítása felett minden további jogorvoslat kizárásával végérvényesen határoz, — a rendes bíróságnak a szabadalmi bejelentés helyességének vizsgálatára nincs hatásköre (XIII. 1011.). Annak a kérdésnek elbírálása, hogy a szabadalom bejelentése a törvény kellékeinek megfelelt-e, nevezetesen a bejelentést benyújtó szabadalmi ügyvivő igazolt meghatalmazottnak volt-e tekinthető és a bejelentés ebből az alaki szempontjából elfogadható volt-e, az eljárt szabadalmi bíróság részére fenntartott külön eljárásnak a rendes bíróság által való felülbírálását jelentené, már pedig, ha valamely kérdés kivételes bíróság külön eljárásának van fenntartva, akkor a különbíróság által saját hatáskörében eldöntött kérdés más bíróság által — eltérő törvényes rendelkezés esetét kivéve — felül nem bírálható és a rendes bíróságtól a különleges bírói eljárás szabályszerűségének felülvizsgálása és netáni szabálytalanságának megállapítása nem kérhető (XIII. 1011.). Az 1895:XXXVII. tc. 6. §-a értelmében az állami magánalkalmazásban álló személyek részére az alkalmazást adó állam kormánya vagy a magánvállalat felszólalása esetén megtagadandó a szabadalom engedélyezése, ha a bejelentőnek alkalmazásából vagy hivatali állásából folyó teendője volt, vagy szerződése kötelezte őt arra, hogy szakértelmét olyan gyártási eljárások vagy ipari termékek feltalálására használja fel, mint aminőre a szabadalmat kéri (XIII. 917.). A gépgyár szerszámosztályának vezetőmérnöke tehát, akinek hivatali munkájához tartozott, hogy a mozdony szerkesztési osztálya részére tervezési munkálatokkal foglalkozzék, a munkakörében alkotott s a munkaadó által kivitelezett és használatba vett mozdonyszerkezeti alkatrésznek a szolgálati viszony megszűnése után szabadalmazásra történt bejelentésével a munkaadó felszólalása miatt történt elutasításáért kártérítést nem igényelhet, mert a munkaadó jogosan járt el a találmány korábbi felhasználásánál és