Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Szerzői jog — 89 előad, a rendelet 23. §-a alapján büntetendő. A mozgóképek gyártását és forgalmát a közigazgatási jog körében szabályozó rendelet ugyanis a Szjt. rendelkezéseit nem érinti, de egyébként is a rendelet 16. §-ának hatodik bekezdése az engedményesnek módot ad arra, hogy az engedélyezett mozgóképnek egyes részeit a filmnek vizsgálatra újból bemutatása mellett megváltoztathassa (XVI. 291.). Abból a körülményből, hogy a szerző a szerzői jogbitorlásnak tudomására jutásától számítva mintegy másfél évig várt szerzői jogának megsértéséből származó igénye érvényesítésével, a Kúria nem következtetett arra, hogy lemondott az érvényesítési jogáról, ez a körülmény azonban egyéb adatokkal egybevetve arra a meggyőződésre juttatta a Kúriát, hogy a szerző beleegyezett az általa sérelmezett felhasználásba (XV. 45.). A szerzői jogot sértő valamely műnek forgalomban tartása miatt a Szjt. alapján érvényesített követelések elévülése szempontjából közömbös az, hogy a mű tiltott forgalomba helyezése miatt — esetleg ugyanazon személy ellen érvényesített igények a Szjt. 32. §-a értelmében már elévültek. A Szjt. 37. §-a szerint ugyanis a jogosulatlan példányok terjesztésének vagy használatának megbüntetése és az okozott kár megtérítése végett indítható eljárás szintén három esztendő alatt évül el ugyan, de az elévülés azzal a nappal kezdődik, amelyen a terjesztés vagy használat utoljára történt. A forgalomba helyezés és a forgalomban tartás egymástól megkülönböztetendő jogsértő cselekményeire alapított igények tekintetében az elévülés kezdetét tehát külön-külön kell számítani, és pedig nyilván akkor is, ha ezeket értelem, amellyel a bíróság nem rendelkezik (XV. 745.). A szerzői jogról szóló törvény alapján indított ügyekben követendő bírói eljárást szabályozó 9800/1922. L M. sz. rendelet 6. §-a szerint: ha ilyen ügyekben szakértő meghallgatása szükséges, a bíróság véleményadás végett az említett törvény alapján működő állandó Szakértő bizottsághoz fordul, vagy a Pp. 350—367. §-ai szerint jár el. A bíróság tehát a Szjt. alapján indított perekben is a belátása szerint ítéli meg, hogy szükséges-e a perben jelentős ténykedések elbírálásához olyan különös szakértelem, amellyel a bíróság nem rendelkezik (XV. 745.). A bíróság nincs kötve a perben meghallgatott szakértők véleményéhez és a bíróság belátásától függ annak a megítélése, hogy a szakértők véleményének mennyiben van jelentősége a per eldöntésénél. Ezért nem sérti meg az eljárás szabályait a bíróság azzal, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság véleményét nem minden részében fogadja el döntése alapjául (XV. 986.).