Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

88 — Szerzői jog — sítettnek mutatkozik, akkor a 28. §-ban körülírt zárlat elrendelésének törvényes feltételei fennforognak (XIV. 308.). A Szjt. 3. §-ának rendelkezése szerint a szerzői jog élők között vagy halál esetére korlátlanul vagy korlátozva átruházható (XV. 883.). Abból a körülményből, hogy a dalszöveg szerzői jogának a kiadó cégre történt átruházásakor daloknak rádió céljára történő értékesítése és gramofonlemezekre felvétele a szerzői jogok kihasználásának ismert módja volt, a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a dalszöveg szerzői jogának átruházásában a rádión való közvetítés is benne van (XV. 883.). A szerzői jog védelme alatt álló műalkotások tárgyának — pl. valamely festménynek, vagy szobornak — tulajdonul átruházása esetében a szerző jogai a bírói gyakorlat álláspontja szerint csak annyiban szállanak át a tárgy tulajdonosára, amennyiben ezek a jogok a tulajdonjog gyakorlásával olyan szorosan kapcsolatosak, hogy azoknak a szerző szellemi tevékenységét megtestesítő tárggyal együttes átruházása ellenkező kikötés hiányában a dolog természete szerint nyilvánvaló (XVI. 270.). Ezen az alapon a műtárgy tulajdonosát jogosultnak kell tekinteni pl. arra, hogy a műtárgyat a közönség számára nyitvatartott helyiségének díszítésére használja fel, vagy továbbadása céljából nyilvánosan kiállítsa; de a tulajdonjoghoz ilyen szorosan nem kapcsolódik, ennélfogva a szerző kifejezett engedélye nélkül a műtárgy tulajdonosára nem száll át, pl. az a jog, hogy a műtárgyat üzleti célra többszörösítse, vagy írói műnek szövegképéül használja fel (XVI. 270.). Hasonlóképpen nem illeti meg a szerzői jog védelme alatt álló műtárgyak megszerzőjét az a jog sem, hogy a tulajdonába került műtárgyat mozgófényképészeti mű alkotására bármilyen módon — akár csak a filmre felvett helyiségek díszleteként is — felhasználja, vagy erre a célra másnak átengedje (XVI. 270.). Szerzői jogbitorlás címén kártérítésre kötelezte tehát a Kúria azt a filmvállalatot, aki a festmény tulajdonosának hozzájárulásával, egyik mozgófényképészeti felvételnél díszletként a festőművész egyik alkotását is lefényképezte, anélkül, hogy az utóbbi engedélyét megszerezte volna (XVI. 270.). Nem mentesíti az ilyen forgalomba hozót a bitorlásnak a Szjt. 18. §-ában megszabott következményei alól a nyilvánosságra szánt mozgóképek és azok forgalmának hatósági ellenőrzéséről szóló 255.000/1924. B. M. sz. rendelet 16. §-ának az a rendelkezése, hogy a mozgóképen tett bármilyen változtatás érvénytelenné teszi az engedélyokiratot és hogy aki ilyen megváltoztatott mozgóképet