Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

86 — Szerzői jog — Nem áll ez azokra az esetekre, amikor külön a hangosfilm felvétele céljára rendezett népies táncbemutatásnak zenéjeként adták a védett zenét a-cigányzenészek. Az ilyen már eredetileg is színjátékszerűen rendezett táncjelenetnek filmen történő bemutatása a napi eseményekről szóló filmtudósítással a fentebb kifejtettek szempontjából nem esik azonos tekintet alá, következésképen az ilyen mozgófényképészeti mű céljára az azon bemutatott táncnál felhasznált zeneműre vonatkozóan a Szjt. szabályai mindenben irányadók (XIV. 455.). A színes reklámrajz négy szóból álló és csupán hirdetési ötletet tartalmazó szövege nem tekinthető írói műnek és nem áll a Szjt.-nek az írói művet védő oltalma alatt s ezért ennek a szövegnek, mint reklámötletnek a szerző engedélye nélkül akár szószerint történt átvételét sem lehetne szerzői jogbitorlásnak minősíteni (XV. 301.). Az ilyen reklámrajz azonban, mint képzőművészeti, illetve iparművészeti mű, szövegének rajzszerű sajátosságaival együtt a Szjt.-nek védelme alá esik. Ámde ennek a védelemnek a tárgya nem a szerzőnek ötlete, illetve nem a rajznak „témája" vagy „alapeszméje", hanem az alapgondolat felfogásának és kifejezésének a képzőművészeti (vagy iparművészeti) mű megalkotásában megnyilatkozó eredeti jellege. A Szjt. 6. §-a ugyanis a törvény rendelkezése szerint védelem alatt álló valamely műnek a szerző beleegyezése nélkül történő felhasználását vagy utánképzését csak azzal a feltétellel tiltja és sorozza a szerzői jogi bitorlásnak esetei közé, ha a felhasználásnak vagy utánképzésnek eredménye új eredeti mű alkotásának nem tekinthető. Ehhez. képest, ha való is az, hogy az árunak iskolai környzetben iskolai táblát ábrázoló képre írt hirdetése a felperes eredeti ötlete volt, ennek az ötletnek a felperes beleegyezése nélkül az alperes hirdetésén látható módon történt átvételét szerzői jogbitorlásnak csak akkor lehetne minősíteni, ha az alperes reklámhirdetése a felperes művével szemben az ábrázolás sajátosságai, pl. a rajz szerkezete (komposíciója), az alakok és díszítmények jellegzetességei tekintetében lényegesen nem különböznének (XV. 301.). A Szjt. a rajzokat nem általánosságban, hanem mint a képzőművészet vagy iparművészet alkotásait s ezen felül a szövegképeket, térképeket, helyrajzi, építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású rajzokat részesíti védelemben, és pedig az utóbbiakat akkor is, ha rendeltetésüknél fogva képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásoknak nem. tekinthetők, önként értetődik, hogy ezek a művek is csak akkor tarthatnak számot a védelemre, ha egyéni, sajátos alkotások.