Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Szerzői jog — 85 hez külön engedély nem kell, mert a zenekarnak az előadáshoz joga van (XIV. 289.). A zeneszerzők szövetkezete útján védett zeneművek nyilvános előadására csak az jogosult, aki a szövetkezettől arra engedélyt szerzett (XIV. 556.). Az engedély megszerzése rendszerint meghatározott időtartamra szóló engedélyokirat kiszolgáltatásával történik, de a zenéltető a védett zeneművek előadásának meghatározott időtartamú jogát az engedélyokirat kiadása előtt is megszerzi akkor, ha ennek a jognak szerződésileg megállapított díját a szövetkezetnek előre megfizeti (XIV. 916.). Aki a jogdíj ügyében folytatott ugyan megbeszélést és levelezést a szövetkezettel s akinek korábbi jogdíját ennek folytán a szövetkezet 50 pengőre mérsékelte is, ha a jogdíjat ezt követő 4. hónap alatt sem fizette be, nem védekezhetik a szerzői jogbitorlás ellen azzal, hogy a jogdíj megállapítását összegszerint elfogadta (XIV. 916.). A jogdíj összegében történt kifejezett megállapodás esetén is megállapította a Kúria a szerzői jogbitorlást, amikor a szövetkezet az engedély kiadását a díjrészlet előzetes befizetésének feltételéhez kötötte, s az előzetes befizetés nem történt meg, az utólagosan megküldött díjrészletet pedig a szövetkezet nem fogadta el teljesítésül (XIV. 556.). Az „elmegyek a templom mellett" című népdal dallamának felperes saját szerzeményeként, saját hangszerelése mellett történt megjelentetése után évekkel később azonos szöveggel más hangszereléssel történt kiadását a Kúria nem tekintette szerzői jogbitorlásnak, mert megállapította, hogy a kérdéses dal dallama és szövege már a felperesi feldolgozás közzétételét megelőző időben el volt terjedve (XVI. 184.). A Szjt.-ben nincsen ugyan kivételes rendelkezés a tárgyuknál és rendeltetésüknél fogva filmhíradónak nevezett mozgófényképészeti művekre vonatkozóan, mégis különös szempontok figyelembevételével kell elbírálni a zeneszerzőknek szerzői jogi viszonyait abban az esetben, amidőn oly közérdekű napi eseményről (például valamely sporteseményről) készült hangos filmtudósítás, amely eseménynek lefolyásában történetesen zene is szerepelt. Ilyenkor ugyanis a hangos filmnek nem a zene kedvéért, hanem a közérdekű hírterjesztés céljából történő felvétele és forgalombahozatala rendszerint nem sérti a mozgófényképészeti mű tárgyához csak mellékesen tartozó zenemű szerzőjének a, Szjt. rendelkezésével védett személyiségi jogait és vagyoni érdekeit és ilyen esetben a szerző beleegyezése vélelmezhető is <XIV. 455.).