Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Lehetetlenülés — 61 kötése, hogy a vevő az utca-rendezés folytán a megvett beltelekhez netán csatolandó teleknek meghatározott részét köteles lesz az eladónak tulajdonába bocsátani — azért vált lehetetlenné, mert a község az eladáshoz azt a feltételt szabta, hogy a hozzácsatolt területet egyesíteni kell a kérdéses beltelekkel és ezek az egyesített ingatlanok csak együtt és egészben adhatók el — és nem volt ok annak megállapítására, hogy a hatósági határozat meghozatalát rosszhiszeműen a szolgáltatásra kötelezett fél eszközölte volna ki (C. V. 20/1941.). Amikor a külföldi áru beszerzésére az időközben beállott háborús állapot lényeges befolyást gyakorolt, a Kúria a teljesítés lehetetlenülésének szempontjából elbírálandónak tartotta azt a körülményt, hogy volt-e az alperesnek a kereset indításakor a körülírt minőségnek megfelelő áruja, illetőleg — figyelemmel a beállott háborús helyzetre is — volt-e lehetősége ily áru behozatalának (XVI. 35.). Más esetben külföldi áru szállításánál, ahol az áru szállítása kiviteli engedélyhez köttetett, a Kúria jogosnak ismerte el az eladónak azt az igényét, hogy a korlátozásokra tekintettel az áru szállítását a vételár előzetes lefizetésétől tegye függővé (XVI. 57.). A vasúti üzemnek és területnek az úgynevezett trianoni békével kapcsolatosan a csehszlovák állam impériuma alá kerülése annak idején oly jogi tény volt, amely a bérleti szerződésnek végleges lehetetlenülését idézte elő és amely ekként a szerződés végleges megszűnését okozta. Az 1905-ben kötött ilyen bérleti szerződést nem teszi ismét hatályossá az sem, hogy az 1939. évi VI. tc. alapján a szóbanforgó terület előre nem látott módon ismét a magyar állam fennhatósága alá került (XV. 805.). Gazdasági lehetetlenülés címén helye lehet az adásvételi szerződés hatálytalanításának, ha a teljesítési határidő bekövetkezéséig az eladott áruban olyan nagy áremelkedés következett be, amellyel a felek okszerűen előre nem vethettek számot és amelyeknek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult úgy, hogy az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne (XVI. 116.). Mncs helye azonban gazdasági lehetetlenülés címén az ilyen ügylet hatálytalanításának sem akkor, ha az árak ugrásszerű emelkedése csak a teljesítési határidő után következett be, vagy ha a teljesítésre kötelezett félnek a teljesítési határidő lejártáig a szerződésben lekötött mennyiséget sokszorosan meghaladó készlete volt raktáron, amiből teljesíthetett volna anélkül, hogy az áremelkedés hatását közvetlenül éreznie kellett volna (XVI. 116.).