Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

62 — Lehetetlenülés — A gazdasági lehetetlenülés szabályát a bírói gyakorlat a szolgálati jogviszonyban is alkalmazza. Eszerint a munkaadó a határozott tartamú szerződést rendes felmondással idő előtt megszüntetheti, ha a szolgálati viszony fenntartása gazdasági létének megingására vezethetett volna (XV. 184.). Amikor a vidéki pénzintézet a szabálytalanságokat elkövető tisztviselőjét méltányosságból megtartotta állásában arra az időre, amíg az nyugdíjjogosultságát eléri, a Pénzintézeti Központ azonban ezt az intézkedést kifogás tárgyává tette, a Kúria jogosnak ismerte el a pénzintézetnek azt az eljárását, hogy ennek folytán rendes felmondással megszüntette a szolgálati viszonyt, mert a pénzintézetre létfontosságú kérdés volt, hogy tagja maradhat-e a Pénzintézeti Központnak (XV. 184.). Megállapította a Kúria a visszacsatolt területen lévő gyógyszertár gondnokának felmondási jogát a gyógyszertárral átvett és tovább alkalmazott gyógyszerészsegéddel szemben, amikor a szolgálati szerződésnek fenntartása a gyógyszertárat romlásba vitte volna, mert a gyógyszertár jövedelme a gyógyszertárat kezelő gondnok illetményei mellett nem volt elegendő a gyógyszerészsegéd fizetésére (XV. 253.). A gondnokolt gyógyszertár jövedelmének elégtelensége miatt az ott alkalmazott gyógyszerészsegéd 10 éves szolgálati szerződésének idő előtti felbontását gazdasági lehetetlenülés címén abban az esetben is jogosnak találta a Kúria, amikor utóbb a gondnok gyógyszerészgyakornokot vett fel, majd határozatlan időre kisebb javadalmazással gyógyszerészsegédet is alkalmazott, mert dacára ezeknek az utólagos alkalmazásoknak a gondnok a személyzeti kiadásoknál mégis megtakarítást ért el oly módon, hogy ezeket a csökkent összegű személyzeti kiadásokat a gyógyszertár gazdasági megrendülése nélkül teljesíteni tudta (XVI. 356.). Nem állapított meg a Kúria gazdasági lehetetlenülést a mozgófényképüzemre kötött társasági szerződésből eredő igény teljesítésének a mozgófényképüzem engedélyének megvonása okából történt beszüntetése esetében, amikor az nyert megállapítást, hogy az engedély visszavonása a mozgófényképüzem terhére eső mulasztás miatt történt (XV. 218.). Gazdasági lehetetlenülés esetén a félnek általában a szerződéstől való elálláshoz van joga, aminek következményeként a szerződés teljes egészében hatályát veszti. A szerződés módosítására az anyagi jogszabályok általában nem nyújtanak alapot, mégis a bíróság a felek szerződésileg vállalt kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó jogszabály által megkívánt előfeltételek fennforgása esetén módosíthatja (XVI. 521.).