Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

60 — Lehetetlenülés — Ha a köteles részbe betudandó összegek tárgyában létrejött összeszámozkodás alkalmával az egyességet kötő fél az elszámolás egyes tételeinek téves volta miatt tiltakozott, de az elszámolást ezután mégis elfogadta, ez kizárja az egyességnek tévedés okából megtámadását, mert a fél az elszámolást annak állítólag téves voltát tudva ismerte el (XV. 566.). Nincs helye tévedés címén a jogügylet megtámadásának, ha a fél tévedésének felismerését követően huzamosabb idő alatt nem érvényesítette megtámadási jogát, mert ebben az esetben úgy tekintendő, mint aki megtámadási jogáról lemondott (XIV. 466.). Jogszabály, hogy részleges semmisség esetén is az egész jognyilatkozat megdől, ha csak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozat tévő azt a semmis vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. A találmány kizárólagos gyártási és eladási jogának hat ország területére történt átruházására kötött ügyletet a Kúria teljes egészében érvénytelenítette tévedés címén amiatt, mert az átruházó fél elhallgatta, hogy két ország területére kiterjedő hatállyal erre a találmányára korábban már másnak is adott kizárólagos gyártási jogot (XIV. 405.). 9. Lehetetlenülés Az anyagi jog értelmében megszűnik a kötelem és az adós felszabadul a teljesítési kötelezettség alól, ha a szolgáltatás az adós hibáján kívül — oly körülménynél fogva, amelyért nem felelős — általában, vagy csak őreá nézve, tárgyilag, jogilag, vagy gazdaságilag lehetetlenné válik (XIV. 1036.). Megállapította a Kúria a lehetetlenülést: amikor a szolgáltatás Szlovákiából behozandó fűrészáruból lett volna teljesítendő s a szlovák hatóságok az árura nem adták meg a kiviteli engedélyt (XVI. 58.); amikor a zenekarvezetőnek szerződtetett külföldi egyén ellen a rendőrség kifogást emelt és a fellépési engedélyt nem adta meg (XIV. 1036.); amikor az ügynök üzletszerző tevékenysége amiatt vált lehetetlenné, mert a megbízó cég fizetésképtelenségbe jutott és az általa kiállított vásárlási igazolvány beváltását az érdekelt cégek emiatt megtagadták, de megállapítást nyert, hogy a fizetésképtelenség nem a megbízó cég hibájából következett be, és hogy az annak bekövetkezéséről az ügynöki szerződés megkötésekor nem tudott és kellő gondosság mellett nem is tudhatott (XV. 17.); amikor a beltelekre kötött adásvételi szerződésnek az a ki-