Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Tiltott ügylet esetei — 43 let érvényességének kérdését a szerződés egész terjedelmére nézve egységesen kell elbírálni; a gyógyszertár átruházására vonatkozó azt a megállapodást, hogy az átruházó fél lemond gyógyszertári jogosítványáról s aláírja az átvevő javára szolgáló átruházásra irányuló kérvényt, a Kúria nem találta alkalmasnak arra, hogy annak alapján az átruházó fél az átruházási kérvény aláírására vagy kártérítésre kötelezhető legyen, mert az ily közjogi természetű jogosítványról való lemondásban, illetve a jogosítvány átruházásában (1876. évi XIV. tc. 131. § 2. bekezdés) történt megegyezés a felek között magánjogi jogviszonyt nem létesít, a megegyezésből annak teljesítésére nézve bíróilag érvényesíthető magánjogi kötelem nem keletkezik; magánjogi kötelem hiányában pedig a kötelemszegés miatti kártérítésre irányuló követelésnek sincsen törvényes alapja (XIV. 1030.). A jóerkölcsbe ütközőnek és tiltottnak minősítette a Kúria végül a tisztességtélen versenycselekményeket (XIII. 832., 891., 934., 935., 997., 1016., XIV. 56., 97., 115., 126., 183., 225., 323., 386., 448., 483., 530., 550., 568., 614., 639., 789., 827., 842., 863., 888., 911., 933., 958., 1008., 1009., 1031., XV. 45., 67., 147., 170., 195., 196., 236., 286., 307., 358., 402., 443., 464., 485., 555., 627., 832., 891., 892., 934., 935., 997., 1016., XVI. 178., 201., 224., 437., 594., 612.). Nem tekintette a Kúria a jóerkölcsökbe ütközőnek: a bejegyzett kereskedőnek nyújtott kölcsön után a kamatokon felül magas részesedési jutalék és ellenőrzési díj kikötését, mert az 1932:VI. tc. 11. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a hitelt nyerő bejegyzett kereskedővel kötött ügyletre az uzsoratörvény rendelkezései alkalmazást nem nyernek, a törvényhozónak az az állásfoglalása jutott kifejezésre, hogy a kereskedelmi forgalomban a feltűnően aránytalan ellenszolgáltatás kikötését egymagában nem tekinti a jóerkölcsökbe ütközőnek (XIII. 802.); azt a díjkikötést, amely a pénzintézetek külföldi tranzakcióinál szakértőként alkalmazott egyén díjazását a munkája alapján elérendő haszon 20%-ában állapította meg, mert a munkavállalónak 20%-os díjmegállapodása, ha az nem aránytalan, vagy egyéb erkölcsi szempontokat nem sért, önmagában véve nem erkölcstelen (XIV. 364.); azt a megállapodást, hogy az épülőfélben lévő ház egyes helyiségeinek bérlője ezeket a helyiségeket pensio céljára szükséges vízvezetéki és villamosberendezéssel a saját költségén fogja ellátni, hogy ezeket a költségeket a háztulajdonos előlegezi s azt a bérlő a szerződésben körülírt évi részletekben fogja törleszteni, miután ezeket a részleteket a Kúria nem tekintette olyan külön díjkikötésnek, amelyek a lakásrendelet szerint érvényesen ne lettek volna kiköthetők (XV. 588.);