Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

44 — Tiltott ügylet — a házmester díjazásának a százalékos házmesterpénz helyett átalányba való megállapítását, ami az 1931 május 1-ét megelőző időre tételes jogszabályba sem ütközött (XVI. 557.); a jogosított bookmakernél kötött lóversenyfogadásokra felvett kölcsön fedezetéül zálogjegyek átadását, mivel az 1894. évi XXIX. tc. értelmében jogosított bookmakernél kötött lóversenyfogadásokra irányuló ügyletek se nem tiltott, se nem érvénytelen ügyletek, hanem a szerencsejáték tekintete alá esnek. Az ily ügyletekből eredő követelések, mint természetes kötelmek bírói úton nem érvényesíthetők ugyan, azonban az ügyletekre teljesített szolgáltatások nem követelhetők vissza — és pedig, amint azt a Kúria s hasonló jogi megítélés alá eső tőzsdei különbözeti ügyletek tekintetében a P. IV. 4638/1933. sz. ítéletében kimondotta —, akár előre fedezetképpen, akár az ügyletek lebonyolítása után fizetésként teljesítettek. Ilyképpen a kézizálogul átadott zálogjegyek kiadását a tartozás megfizetéséig a felperes nem követelheti (XVI. 330.). 2. A tiltott ügylet joghatásai A magánjognak hivatalból is alkalmazandó szabályai szerint semmis a jogügylet, ha mindkét fél részéről a jóerkölcsökbe ütközik (XIV. 328.). Kártérítésre köteles az, aki a jóerkölcsökbe ütköző módon másoknak szándékosan kárt okoz (XV. 40.). Aki a jóerkölcsöket sértő magatartásnak maga is részese volt, ebből kifolyólag tettestársa ellen kártérítési igényt nem támaszthat (XIV. 340.). így nem támaszthat kárigényt az árverésen való összebeszélésből az a végrehajtást szenvedő, aki maga is részese ennek az összebeszélésnek (XVI. 552.). Erkölcstelen követelést bírói úton érvényesíteni nem lehet (XIV. 879., XV. 143., 501., XVI. 177.). így az, akinek harmadik személy vagyoni juttatást ígért arra az esetre, ha a bontóperben nem támaszt vagyoni igényeket, s hozzájárul a bontóper lefolytatásához, az ígért összeg megfizetése iránt a bíróság előtt nem indíthat keresetet (XV. 143.); aki a lelkészválasztáson a lelkésznek azon ígérete folytán korteskedett, hogy a választás sikere esetén a lelkész őt teszi meg az egyházközség gazdasági hivatalának vezetőjévé, ezen ígéret nem teljesítése miatt bírói úton kártérítést nem követelhet (XV. 501.); az ügynök, akinek az alkalmaztatási szerződése egyéb díjazáson felül 5%-os külön kikötést biztosított arra a célra, hogy az a vevő cégek alkalmazottainak a megvesztegetésére szolgáljon, ezt az 5%-os jutalékot keresettel nem érvényesítheti (XVI. 177.), a tolvaj sem követel-