Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

42 — Tiltott ügylet — lakásbér és az ennek járulékait tevő összes megengedett külön díjak is szabályoztassanak; ebből pedig önként következik, de ezt a lakásrendelet 16. § 3. bekezdése külön ki is fejezi, hogy az idézett rendelet 16. §-ának 1. és 2. bekezdésében taxatíve megengedett külön díjakon felül a lakás használatáért bármi címen kikötött szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás parancsoló jogszabály alapján semmis; ennélfogva az ekként kikötött, meg nem engedett külön szolgáltatások teljesítésük után is visszakövetelhetők (XV. 588.); ingatlanok tulajdonjogának valamely követelés biztosítására történt olyatén átruházását, hogy a követelés kifizetése esetén a tulajdonjog az átruházóra visszaszáll, miután az ilyen ügylet az Ősiségi Nyiltparancs 19. §-ában foglalt tiltó jogszabályba ütközik (XVI. 336.); a katonai házassági biztosíték tekintetében kötött azt a megállapodást, amely a házassági biztosítékot rendeltetése elől elvonja (XV. 574.); a személyjogú. gyógyszertárra kötött s a belügyminiszterhez be nem mutatott társulási szerződést; az 1876. évi XIV. tc. 131. §-ának első bekezdése szerint ugyanis a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak személyéhez van kötve és az ily jogosítvány el nem adható s nem hagyományozható; ezt a jogszabályt későbbi törvény sem kifejezetten, sem ellenkező rendelkezés által hallgatólag hatályon kívül nem helyezte; így nem helyezte hatályon kívül az 1939. évi IV. te. 12. §-ának 3. bekezdése sem; az 1876. évi XIV. tc. 131. §-ának fent idézett rendelkezésétől, amint azt a m. kir. Kúria a P. VII. 7136/1929., P. IV. 3555/1933., P. IV. 556/1939. számú határozataiban ismételeten kimondotta, következik, hogy a személyes gyógyszertári jogosítvány magánjogi ügylet tárgya nem lehet és így annak hasznosítása céljából társasági szerződés nem létesíthető (XIII. 781., XV. 878.) ; az ilyen társulási szerződést olybá vette a Kúria, mint ami az oszthatatlan gyógyszertári jogosítvány gyakorlásában való részesedést s ehhez képest azt is jelenti, hogy az ügyletkötő felek a jogosítványt is az ügylet tárgyává tették, ami nemcsak a törvény tilalmába ütközik, hanem annak folytán, hogy a törvény tilalma a közegészségügy megóvásának érdekét szolgálja, nyilván beleütközik a jóerkölcsökbe is (XV. 878.); a XIII. 781. szám alatti kúriai határozat a vételárnak egységesen, egy összegben történt megállapításából vonta le azt a következtetést, hogy a felek a gyógyszertári üzletnek, vagyis az ahhoz tartozó dologösszességnek és gyógyszertári jogosítványnak fele részét egységesen tették jogügylet tárgyává, amiért az ügy-