Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

36 — Tiltott ügylet —« 5. Tiltott ügylet 1. A tiltott ügylet esetei. 2. A tiltott ügylet joghatásai. 1. A tiltott ügylet esetei A jóerkölcsökbe ütközik s így semmis az olyan megállapodás, amelyet a házastársak, házasságuk felbontása érdekében, vagy annak előmozdítása céljából kötnek, kivéve, ha a bontóok tényleg fennforog s a megállapodás létesítésének indítóokául az szolgál, hogy a házasság a családi élet eseményeinek feltárása nélkül bontassék fel. Ilyen esetben a megállapodás nem szolgál erkölcstelen célt (C. III. 2630/1939.). Abból a körülményből, hogy a felperes a Ht. 77. §-ának o> pontjára alapított bontópert az alperes részéről a Ht. 80. § a) pontja alapján folyamatba tett per alatt, közvetlenül a szerződés megkötése után indította meg — s hogy abban az alperessel szemben perköltséget nem igényelt —, hogy az alperes a perben nem védekezett, végül — hogy a peres felek jogorvoslati jogukról kölcsönösen lemondottak —, kétségtelenül megállapítható ugyan, hogy a peres felek házasságuknak a Ht. 77. §-ának a) pontja alapján való felbontásában kölcsönösen megegyeztek^ de mégsem lehet erkölcstelennek minősíteni a házasság felbontására irányuló ezt a kölcsönös megegyezést akkor, ha törvényes bontóok van s a felek megegyezése csupán a bontóok bírói megállapításából a házastársra háruló erkölcsi hátrány megelőzését célozta (C. III. 2921/1939.). Az ú. n. válóperes megállapodásba foglalt vagyonjogi megegyezés akkor érvénytelen, ha a bontást szorgalmazó fél egészben, vagy részben valódi jogalap nélkül, tisztán a házasság felbontásába való beleegyezés ellenértékeképen vállal a másik házastárs javára valamely szolgáltatást (C. III. 2921/1939.). Az érvénytelen válóperes megállapodásba foglalt vagyoni rendelkezés tehát csak abban az esetben hatálytalan, ha a vagyoni juttatás a bontásba való beleegyezés fejében, vagy annak feltételéül köttetett ki, illetve adatott (XVI. 239.). Érvénytelen az a vagyonjogi kötelem is, amelyet harmadik személy vállalt azért, hogy a házasság felbontását megkönnyítse,, vagy előmozdítsa (XV. 143.). A szerelmi viszonyt folytató férj s az emiatt az életközösséget megszakító feleség között létrejött válóperes megállapodásba foglalt az a kikötés, hogy a férj még 18 hónapon át nőtartásdíjat köteles feleségének fizetni s hogy ezen idő elteltével a feleség sem ítélet alapján, sem más címen sem nőtartásdíjat, sem más követelést nem igényelhet a férjtől s az ilyen követelésről már