Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Színlelt ügylet — 35 összegét elismerő nyilatkozattal szemben vizsgálja azt is, vájjon az elismerés nem színleges-e s nem csak az ágyassági viszony jutalmazására van-e szánva (XIII. 840.). Az adásvételi szerződésbe burkolt ajándékozást nem teszi érvénytelenné az, hogy a megjelölt jogcím színlelt lévén, az ügyletről felvett okirat a valódi jogcímet nem tartalmazza. A 27. sz. polgári jogegységi döntvény ugyanis az ingatlant elidegenítő ügyletek érvényességéhez nem kívánja meg, hogy az okirat a valódi jogcímet tartalmazza (XVI. 530.). A holtig tartó haszonélvezeti jog bekebelezése esetében pedig, amikor megállapítást nyert, hogy az alapul szolgáló megállapodás színlelt ügylet s hogy a jogosítottat valójában csak szülőtartás és az ingatlanon lévő kisebb épületben a lakásszolgalmi jog illeti meg, a Kúria a haszonélvezeti jogot töröltette a telekkönyvből s a bekebelezést 25 pengő tartási összeg erejéig, valamint az ingatlanon lévő kisebb épületben lévő lakás holtig tartó használati joga erejéig rendelte el (XIV. 937.), amikor pedig az árverési vevő a végrehajtást szenvedő pénzén vásárolta meg az árverésre bocsátott társasgépkocsit és ingatlant, tehát az ügylet ebben a vonatkozásban színlelt ügylet volt és a hitelezők kijátszását is célozta, a Kúria elrendelte, hogy a tulajdonjogot az árverési vevőről, a leplezni kívánt valóságos állapotnak megfelelően, a végrehajtást szenvedő javára kebelezzék be (XIV. 328.). A bírói egyesség színleges volta olyan anyagi természetű megtámadási ok, amely a bírói egyességnek, mint egyben magánjogi ügyletet is magában foglaló ügyletnek perújítás keretén kívül, önálló keresettel való megtámadására is alapul szolgálhat éppen azért, mert magánjogi ügyletet is foglal magában (XV. 521.). Az utólagos házassággal történt törvényesítésnél a gyermekeknek a férj által bejelentett elismerése, ha az színleges nyilatkozat volt — pl. a házasságkötő felek a nemzés idején még nem is ismerték egymást — megtámadható a feleség és a gyermekek által is (XVI. 49.). A törvény által kijelölt hatóság vagy hivatal előtt a törvényes alakszerűségek mellett a személyi állapot (a status) kérdésében a születendő gyermekek vallását illetően egyszersmindenkorra létesített megegyezés színlegesség címén nem támadható meg, mert az 1934:XXXII. tc. 6. §-a kifejezetten kimondja, hogy „a jelen törvénybe foglaltakkal ellenkező bármely szerződés, térítvény, vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetben sem bír joghatállyal" (XVI. 2.).