Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

34 — Színlelt ügylet — 4. Színlelt ügylet Az anyagi jog szabályai szerint a tiszta színlelt ügylet minden esetben semmis, ha azonban a színlelt ügylet más ügyletet palástol, a palástolt jogügylet érvényességét a reá vonatkozó szabályok szerint kell megítélni (XIV. 431., 937., XVI. 49., 530., 630.). Anyagi jogszabály, hogy a mások jogainak kijátszására irányuló színlelt ügylet a kijátszott személlyel szemben hatálytalan, az ügyletet létesítő felek jogi helyzete pedig az ügylet tartalmára tekintet nélkül ítélendő meg. Ha tehát a jelzálogjogilag biztosított haszonélvezetre jogosult egyén azért törölteti a javára bekebelezett jelzálogjogot, hogy ügyvédjének díjkövetelése alól a kielégítési alapot elvonja, helye van a színlelt ügyletet megelőző állapot helyreállításának s a haszonélvezet jelzálogjogi bekebelezése elrendelésének (XVI. 441.). Abban a kérdésben, hogy a felek által kötött ügylet színlelt-e s hogy más ügyletet palástol-e, nem annyira a szerződés szószerinti értelme, mint inkább a szerződő felek ügyleti akarata és a szerződés belső tartalma az irányadó (XVI. 630.). Az a körülmény, hogy az ingatlanok átruházása a csődnyitás előtt és testvérek között történt, nem nyújt alapot arra a vélelemre, hogy a szerződések a felek egymásközötti viszonyában színlegesek (C. V. 1515/1941.). A szolgálati szerződésbe burkolt kölcsönügyletnél — ahol a kikötött óvadékösszeg tulajdonképpen a kölcsöntőkét, a szolgálati járandóság pedig a kamatot jelentette —, a Kúria annak a megállapítását rendelte el, hogy a szolgálati járandóságok címén felvett összegek, mennyiben haladják meg az Országos Hitelügyi Tanács által megállapított s bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét s így mi az az összeg, ami az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 6. §-a értelmében ezen a címen a tőketartozás törlesztésébe tudandó be (XIV. 431.), amikor pedig megállapította a Kúria, hogy kölcsönügyletet palástol az a szolgálati szerződés, amely a hitelező részére havi 180 pengő illetményt és 2% jutalékot biztosít a szolgálati jogviszony megszűnése esetére is, elrendelte a Kúria a meg nem engedett kamat mértékét meghaladóan a fenti jogcímeken felvett összegek visszafizetését (XVI. 630.). A szolgálati szerződésen alapuló tartozás iránti kötelezettség nem szűnik meg egyedül azáltal, hogy a felek a szolgálati szerződés tartama alatt utóbb házasságon kívüli viszonyt folytatnak, a bíróság azonban ilyen esetben a szolgálatadó részéről kiállított, a hátralékos szolgálati járandóságok fennállását és