Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A jogügyletek általában — 29 szélesebb körű felhatalmazást arra, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket rendeleti úton megtehesse és evégből a fennálló törvényektől eltérő intézkedéseket is tehessen. Ez a felhatalmazás abban a tekintetben sincs megszigorítva, hogy a minisztérium az államvasúti alkalmazottak automatikus előléptetését korlátozza. Ezek szerint tehát a kormány a 7200/1925. sz. rendeletet törvényes hatáskörében bocsátotta ki (XIII. 807.). 3. A jogügyletek általában Azt a kérdést, hogy az ajánlat az azonnali elfogadás meg nem történte okából mikor veszti hatályát, az ajánlattevőnek kifejezett, vagy feltehető akarata szerint kell megítélni. Kifejezett akaratnyilvánítás hiányában okszerűen ily akaratként az teendő fel, hogy a fél a nyomban el nem fogadott ajánlatot csak addig fogadhatja el, míg az ajánlattevő azt vissza nem vonta (XVI. 576.). A határozatlan időre szóló kikötés joghatálya az anyagi jog szerint csak a jogosultak halálával szűnik meg (XIV. 101.). Ha a jogügylet érvényes létrejöttét valamely jogszabály, vagy a felek megegyezése nem köti írásbeli alakhoz, akkor az ügylet már szóbeli megegyezéssel létrejöttnek tekintendő. Nem érinti tehát az ilyen ügylet érvényességét, hogy az arról felvett okiratot egyedül az egyik fél írja alá (XVI. 104.). Viszont, ha a felek kölcsönösen ragaszkodnak ahhoz, hogy a köztük szóban létrejött megállapodást minden esetben írásban is igazolják, az egyik fél igazgató helyettese által tett és írásban nem igazolt azt áz ígéretet, hogy a másik felet szénnel mindig el fogják látni — nem tekintette a Kúria kötelező jogügyleti nyilatkozatnak, hanem csak egyszerű bizalomnyilvánításnak (XVI. 643.). A bírói gyakorlat szerint a vevővel írásban közölt parcellázási terv, vagy ismertetés az adásvételi szerződés írásbeli kiegészítő részének tekintendő, az abban foglalt ígéret tehát kötelezi az eladót (XVI. 554.). Nem érinti az egyesség érvényességét, hogy a közös érdekű felek nem mindegyike vett részt az egyesség megkötésénél, feltéve, hogy ezek az egyesség kötésénél az ő érdekükben megbízásuk nélkül eljárt személyek eljárását utólagosan jóváhagyják (XVI. 104.). A Pp. 317. §-ának a helyes értelme szerint csak akkor szükséges, hogy aláírás előtt az okirat felolvastassék és annak tartalma megmagyaráztassék, ha az okirat kiállítója olvasni