Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

30 — A jogügyletek általában — nem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti. Ha a kölcsönről kiállí­tott kötelezvény aláírója a kötelezvény nyelvét érti és annak tartalmát el tudja olvasni, utólag sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy azt elolvasás és tartalmának megmagyarázása nélkül, abban a tudatban írta alá, hogy azzal csak a szembenálló félnek a társasügyletbe bevitt vagyona és haszonrészesedése lesz a tár­sasjogviszony megszűnése esetére biztosítva (XIV.307.). Abban az esetben azonban, amikor az eladó szóbelileg kötelező nyilatkoza­tot tett közművek létesítésére, az aláírt adásvételi szerződési űrlap egyik nyomtatott pontja viszont azt tartalmazta, hogy az írásba nem foglalt szóbeli megállapodások érvénytelenek — a Kúria mégis érvényesnek minősítette a szóbeli ígéretet, mert megálla­pítást nyert, hogy a kérdéses pontot a vevők előtt az eladók nem csak meg nem magyarázták, hanem amikor azt a vevők el akar­ták olvasni, az eladók eltérítették őket ettől a szándékuktól azzal, hogy az elolvasásra nincsen idő és hogy ez felesleges is, mert a nyomtatott részben csupán sablonos dolgok vannak (XVI. 529.). A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint az írás­beli szerződés kiállítása előtt vagy azzal egyidejűleg létrejött, de az okiratba fel nem vett szóbeli megállapodás hatályos any­nyiban, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Amikor a csereszerződésről felvett okirat szerint az egyik fél arra vállalt kötelezettséget, hogy a másik féltől átvett házasbelsőség ellené­ben másik telket ad olyan új építménnyel, ami az átvett telken álló régi építménnyel egyenértékű — a Kúria ennek az írásbeli megállapodásnak az értelmezéseként figyelembe vette azt az egyidejűleg létesült szóbeli megállapodást, hogy az új felülépít­mény elkészítésénél az átvett telken lévő felülépítményből ki­kerülő anyagok felhasználtassanak (XIV. 453.). A hallgatás is akaratnyilvánítás akkor, ha a fél a fennforgó körülmények között, az élet rendes felfogása szerint nyilatkozni lett volna köteles. A Neon-világítási szabadalom tulajdonjogá­nak átruházásával kapcsolatban a saját tulajdonban vissza­maradt Neon-betűkre korlátozott használati jog fenntartása ntán kötött azt a megállapodást, amely e Neon-betűknek a tulajdonjogát a vevőre ruházta át — bár az átruházás alkalmá­val nem történt említés a szabadalom-lajstromba bejegyzett használati jog átruházásáról is —, úgy tekintette a Kúria, mint ezen használati jogról történt lemondást is magában foglaló hallgatólagos magatartást (XIV. 1.). A hagyatékadó végzésnek jogalapító hatálya nincs és ítélt dolgot nem alkot, annak jogerőre emelkedése tehát az abban alapul vett jogügylet megtámadhatóságát nem zárja ki. Az utó­örökös szerzetes renddel kötött azt a megállapodást, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents