Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A jogszabályok területi és időbeli hatálya — 23 vonatkozó megállapodás valójában a követelés biztosítását célzó olyan jogügyletet takar-e, amely az ideiglenes Törvénykezési Szabályok 20. §-ával hatályában fenntartott ősiségi nyilt parancs 19. §-ában foglalt tiltó jogszabályba ütközik — a szerződés kötésénél és a nyilvánkönyvi bejegyzés helyén és idejében hatályban volt jogszabályok alkalmazandók. Az a megállapodás tehát, amely valamely követelés biztosítására a Csehszlovákiában lévő ingatlanok tulajdonjogát ruházta át azzal, hogy ezeknek a tulajdonjoga visszaszáll az átruházóra, ha a követelés kiegyenlítése meghatározott időpontig megtörténik — a csehszlovák jogterületen a szerződéskötés és a bejegyzés idején hatályban volt Ideiglenes Törvénykezési Szabályok értelmében eredetileg érvénytelen (XVI. 336.). A nemzetközi magánjog sarkalatos elve a fekvési hely törvényének (lex rei sitae) az alkalmazása az ingatlanokat érintő minden jogviszony, tehát a legtágabban vett ingatlanjog tekintetében, valamint a fekvési hely bíróságának kizárólagos joghatósága (iurisdictio-ja) tekintetében is (XIV. 572.). Ebből folyólag a német birodalom területén levő alperesi házingatlanra vonatkozó zárlatnak a német bíróság által történt elrendelése, foganatosítása — a bírói eljárás törvényszerűségének a szempontjából — a magyar bíróság által mérlegelés és újabb döntés tárgyává általában nem tehető (XIV. 572.). Erre csak akkor kerülhetne sor, ha a zárlatról szóló német jogszabályok alkalmazását közrendi érdekből, a magyar közerkölcsiséggel és a magyar törvények céljaival ellentétben állásuk miatt (propter normám externam), vagy a nemzetközi jogba ütközésük okából (propter inter gentes praeceptam) ki kellene zárni. Ez az eset pedig nem forog fenn, ha azok a jogszabályok, amelyek szerint a berlini Amtsgericht a zárlati eljárást lefolytatta, bár egyes részletekben el is térnek a magyar törvényektől (például: a zárgondnok részére bírói felhívás folytán történt előlegezésekről a zárlatot szenvedő értesítését nem írják kötelezőleg elő) s bár a zárgondnok jogkörét — a bíróság ellenőrzése mellett — nem is korlátozzák pusztán az ingatlan gazdasági állagának a fenntartására és a rendes használatáról gondoskodásra, erkölcsi alapjukat és céljukat tekintve egyeznek a magyar törvényekkel, mert ezek szintén biztosítani akarják a hitelezőnek az adósa vagyonából kielégülését és az adósnak lehető érdekvédelmét. E mellett a nemzetközi jog elveivel sincsenek ellentétben, mert a külföldi végrehajtást szenvedőt a belföldi adóssal azonos elbírálásban részesítik s a végrehajtató részére adósának külföldi jellegéből folyólag különleges előnyöket nem nyújtanak (XIV. 572.). .