Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

24 — A jogszabályok területi és időbeli hatálya — A külföldi bíróság ilyen intézkedésének érinthetetlensége azonban nem zárja ki, hogy a felperes kártérítési igényt érvényesíthessen azon a címen, hogy az alperes a bíróság félrevezetésével, vagy más jogellenesen véghezvitt cselekménnyel alakította ki a zárlat eredményét. Ha tehát a felperes követelése onnan ered, hogy egy külföldi házra vezetett zárlat során alperes összejátszott a zárgondnokkal s a bíróság félrevezetésével szükségtelen építkezések foganatosítására nyert engedélyt és ezeket az építkezéseket a ténylegesnél magasabb összegben számolta el, aminek következtében azután felperesnek ezúttal külön perben is érvényesített követelése az árverési vételárból nem került ki — a magyar bíróság ez utóbbi perben vizsgálhatja, hogy tényleg félrevezette-e alperes a külföldi bíróságot az építkezések és átalakítások szükséges és indokolt volta tekintetében, hogy ezen építkezések tényleg elvégeztettek-e és hogy mibe kerültek (XIV. 572.). Az ilyen igényt tárgyazó per, ha a felperesre vonatkozólag valamely illetékességi ok fennforog (pl. a Pp. 27. §-a esetében) a hazai bíróság előtt is megindítható. (Competentia suverenitatis competantiae loci annexa) (XIV. 572.). Az Erdélyben fekvő ingatlan kétszeres átruházása érvényességének elbírálásánál az ügylet megkötésének időpontjában az ingatlan fekvési helyén irányadó jogszabályok alkalmazandók. Ha tehát az ügylet megkötésének az időpontja a visszacsatolást megelőző időre esett, a 8220/1940. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében az Osztrák Polgári Törvénykönyvben foglalt jogszabályok alkalmazandók (XV. 953.). Azt a kérdést is, hogy az ingatlanadásvételi ügylet megkötésének érvényességéhez az ügylet okiratbafoglalására szükség volt-e, a szerződéskötés helyén és idejében hatályban volt jogszabályok szerint kell elbírálni. Ennek megfelelően a visszacsatolt felvidéki területen a visszacsatolás előtt kötött ingatlanadásvételi szerződés okiratbafoglalás nélkül is érvényes, tehát érvényes akkor is, ha a felek az ügyletet olyan okiratba foglalták, amely a telekkönyvi bekebelezés szempontjából a törvénves kellékeknek nem felel meg (C. 1.104/1942.). A román pénzügyi hatóságok által köztartozásokról kiállított hátralékkimutatások alapján a román főhatalom idejében indult, de a visszacsatolás után az 1440/1940. M. E. sz. rendelet 15. § 1. bekezdése értelmében folytatott eljárás során nem lehet végrehajtási jelzálogjogot bekebelezni, mert ez a közokirat az alkalmazandó magyar jogszabályok szerint nem tekinthető végrehajtható közokiratnak, hanem csak a Trts. 84. § szerinti,