Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

22 — A jogszabályok területi és időbeli hatálya — A bírói gyakorlat értelmében abban az esetben, ha a létszámcsökkentés címén elbocsátott alkalmazott egyességet kötött és abban kijelentette, hogy a felvett összeggel mindennemű igénye kielégítést nyert, utóbb nem hivatkozhatik arra, hogy a létszámcsökkentés és elbocsátás szabályellenesen, az ő jogainak kijátszása végett, joggal való visszaélésképen történt. (C. II. 1611/1940.). A munkaadó részéről történt felmondási joggal való visszaélés nem ad igényt arra, hogy a tőle különálló jogi személyiséggel bíró nyugdíjintézettel szemben a jogtalanul elbocsátott alkalmazott nyugdíjigényt támasszon azon az alapon, hogy a felmondás nélkül a szükséges járulék-hónapot már betöltötte volna (XIV. 332.). Másrészről a munkavállaló is köteles a munkaadóval szemben fennálló jogait jóhiszeműen gyakorolni. A bírói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint a szolgálati viszony természete, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése körül megkívánt jóhiszeműség megköveteli, hogy a munkavállaló a szolgálati viszonyból eredő jogainak érvényesítését illetően a munkaadót indokolatlanul túlhosszii időn át bizonytalanságban ne tartsa (XV. 148.). 2. A jog-szabályok területi és időbeli hatálya Nemzetközi magánjogunk szabályai szerint az ingatlanra vonatkozó dologi jogok szerzése tekintetében az ingatlan fekvési helyén hatályban lévő jogszabályok (lex rei sitae) az irányadók (XVI. 101.). Abban az esetben, ha dologi jog létesüléséhez több tényálláselem megvalósulása szükséges és az ingatlan valamennyi tényálláselem megvalósulása (különösen a tulajdonjog bekebelezése) előtt az egyik jogrendszer uralma alól egy másik jogrendszer hatálya alá kerül a lex rei sitae elvét akként kell a nemzetközi magánjog szabályai szerint alkalmazni, hogy a dologi jog szerzése tekintetében az új lex rei sitae szolgál irányadóul. Ha tehát a csehszlovák megszállás alá került területen a római katolikus püspökség tulajdonát képező ingatlant a cseh kormány által elismert szentszéki meghatalmazott a csehszlovák jog szerint érvényes szerződéssel eladta ugyan, de az ingatlan még a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésének megtörténte előtt visszacsatoltatok Magyarországhoz, az ügylet a magyar főkegyúri jóváhagyás hiányában érvénytelennek tekintendő (XVI. 101.). Abban a kérdésben, hogy valamely ingatlan átruházására