Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

222 — Közszerzemény — kének, hogy a házasság megszűnésekor megejtendő közszerzeményi elszámolás eredményében mutatkozó tiszta vagyonszaporulat fele részét a maga részére követelhesse (XVI. 8.). A közszerzeményi jutalék megállapításánál a házassági életközösség megszakadásának időpontjában lévő vagyonállag szolgál irányadóul, mert az életközösség megszakadása megszünteti a szerzeményi közösséget és a házasfelek közös gazdálkodását. Ennek pedig további következménye, hogy a különválás időpontjától kezdve megszűnik a házasfeleknek a saját szerzeményükként jelentkező egyes vagyontárgyak feletti kizárólagos szabad rendelkezési joga is, mert ettől az időponttól előtérbe lép a házasfeleknek az életközösség fennállása alatt szerzett egész vagyonra vonatkozó tulajdonközössége, amely pedig kizárja azt, hogy a házasfelek bármelyike is a szerzett vagyon vagy az ahhoz tartozó egyes vagyontárgyak felett a másik fél kizárásával egyoldalúan rendelkezzék. A férj tehát a házassági életközösség megszakadása után abból a célból, hogy afelett kizárólagos rendelkezési jogot gyakoroljon, nem követelheti vissza a feleség birtokában maradt vagyont, vagy nem követelheti pénzbeli egyenértékének kiadását azon a címen, hogy az az ő nyugdíjából vétetett. Nem követelheti azt még akkor sem, ha a feleség ezeket a vagyontárgyakat értékesíti s az a veszély forog fenn, hogy az átruházás a férj kijátszása végett történik (XVI. 8.). A házastársak közszerzeményi vagyona a házasság megszűntével a házastársak közös vagyonává válik. A házasság megszűnése után kényszeregyességbe jutott férj vagyontömegéből tehát a közszerzeményi vagyon fele részének kiadását a feleség, ha a vagyon természetben már nincs meg, teljes értékben követelheti és nem tartozik megelégedni a kvótális kiegyenlítéssel (XV. 11.). 5. A közszerzemény kiadása A Kúria gyakorlata értelmében a házasság megszűntekor természetben meglevő közszerzeményi vagyon egyenlő fele részben oszlik meg a házastársak, illetve jogutódaik között a hiányzó különvagyonok megtérítésének kötelezettségével és a közös adósság terhével (XV. 383.). A közszerzeményi vagyon, amennyiben az a házasság megszűnése után természetben megvan, rendszerint természetben osztandó meg a házastársak, illetve az örököseik között és a közszerzeményi jutaléknak természetben való kiadása helyett annak pénzben való kielégítése csak kivételes esetekben foghat helyt. A felperesnek az a követelése tehát, hogy az örök-