Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A közszerzemény kiadása — 223 hagyóval kötött házasságának tartama alatt vásárolt, de az örökhagyó nevére írt és öröklés útján % részben az alperesekre hárult házingatlan egy részét az alperesek neki tulajdonjogilag átadják, vagy pedig értékmegtérítést szolgáltassanak, nem koronaértékben az 1924. évi július hó 1. napja előtt keletkezett követelésnek az átértékelten való megfizetését, hanem a természetben kielégítendő közszerzeményi igény érvényesítését célozza, ennélfogva ennek az igénynek az érvényesítésével a felperes arra tekintettel, hogy a keresetét a házasságának az 1928. évi XII. tc. életbelépése után bekövetkezett megszűntétől számított egy éven túl adta be, el nem késett (XV. 342.). Ha a közszerzeményből megtérítendő különvagyon átértékelt összege meghaladja a közszerzemény értékét, akkor nincsen közszerzemény s így nem is érvényesülhet az a szabály, hogy a házasság megszűnésekor meglévő közszerzeményt természetben kell megosztani (XV. 469.). A Kúria nem találta az ingatlanokat kiadhatóknak, hanem azoknak jelenlegi értékét ítélte meg, amikor 21 hold 958 négyszögöl kihasítása a nagyobb terjedelmű birtokból — tekintettel az épületekre is — akadályba ütközött volna, az ingatlanok osztatlan birtokban tartása pedig — mivel a családi kapcsolat a felek között megszűnt —, szintén nehézséggel járt volna és a felperest terhelő jelentékeny összegű tartozásra figyelemmel is a követelésnek pénzben való megítélése mutatkozott célszerűbbnek (XV. 383.). A Kúria 41. sz. teljesülési határozata kizárja azt, hogy a házasság jogi fennállása alatt az egyik házastárs a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását követelhesse (XVI. 29.). Bár a fennálló anyagi jogszabályok értelmében a közszerzeményi igény csak a házasság megszűnésével válik érvényesíthetővé, közjegyzői okiratba foglalt megállapodással azonban a házasfelek a házasság fennállása alatt is megoszthatják a közszerzeményi vagyont (XIII. 882.). Az állandó bírói gyakorlat szerint ilyen megállapodásra lehet következtetni akkor is, ha a házastársak a házasság tartama alatt vett ingatlant közös megállapodással meghatározott arányban egymás javára feltétlen tulajdonként telekkönyveztették. Ilyen esetben az állandó bírói gyakorlat eltekint a közjegyzői okiratban való szabályozástól, mert a tulajdonjognak a felek egyező kérelmére történt határozott arányú bekebelezésével a közszerzeményi megosztás már foganatba is ment (XIII. 882.).