Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Perjogi szabályok — 203 nem lehet arra az általános jogi elvre hivatkozni, hogy a felleb­bezési tárgyalás az elsőbírósági tárgyalásnak csak folytatása, amiből kifolyólag a félnek törvényes joga van ahhoz, hogy ügye a támadási és védelmi eszközök szempontjából újból elbíráltas­sák. A m. kir. Kúria 4. sorszámú elvi jelentőségű határozatában lefektetett jogszabály lényegileg nem perjogi, hanem anyagjogi szabály, amely abban bírja alapját, hogy a bontóokot érvényesítő fél akkor, amikor a bontóokul érvényesített tény meg nem álla­pítása miatt perrendszerű jogorvoslattal nem él, a kereset alap­jául felhozott tény, vagy tények érvényesítéséről lemondott (C. III. 4297/1940.). Ha azonban a házassági bontóperben mind a két házasfél vétkessége érvényesítve van, úgy a vétkesség mindig együttesen bírálandó el, habár a jogorvoslati támadás csak az egyik házasfél vétkessége kérdésére vonatkozik is (C. III. 1279— 1941.). A 878. sz. elvi határozatban lefektetett anyagjogi szabály értelmében a házasság felbontására irányuló kereset és viszont­kereset, nemkülönben a vétkesség és viszontvétkesség megálla­pítása iránt előterjesztett kérelem mindig együttesen döntendő el. Ebből pedig okszerűen az következik, hogy az alsófokú bíró­ság ítéletét egész terjedelmében kell felülvizsgálat alá vonni akkor is, ha viszontkereset, illetve viszontvétkességi kérelem esetén a vétkesség kérdésében csak az egyik fél jelentett be jog­orvoslatot (XV. 739.). A 878. sz. elvi határozat értelmében tehát mindaddig, míg bármely peresfél részéről a vétkesség kérdését érintő perrend­szerű jogorvoslati kérelem áll fenn, a bontóperi ítéletet jogerős­nek tekinteni nem lehet azzal a peresféllel szemben sem, aki a vétkesség megállapításában kifejezetten is megnyugodott (XV. 739.). Ennek megfelelően a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének az alperes vétkességére vonatkozó részét is felülvizsgálat alá veszi, jóllehet a bontás kérdésében a fellebbezési bíróság ítélete ellen az alperes csak azért jelentett be felülvizsgálati kérelmet, hogy a felperes viszontvétkessége meg nem állapíttatott (C. III. 6194/1939., 3206/1940., C. III. 3447/1941., C. III. 3746/1941.). A Pp. 667. §-ának 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy a fel­peres oly okot, amelyet keresetében nem érvényesített — csak az elsőbírósági ítélet előtti tárgyalás berekesztéséig hozhat fel, s ezzel kapcsolatban a 677. § harmadik bekezdése kifejezetten is kimondja, hogy a fellebbezési eljárásban az elsőbíróság előtt fel nem hozott okot érvényesíteni már nem lehet. A törvény „ok"-ról rendelkezik, ez alatt pedig — egybevetve a felhívott szakaszokat, a H. T. 75. §-ának szövegével —, bontóokot kell érteni. A bontó-

Next

/
Thumbnails
Contents