Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

202 — A házasság felbontása — Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek járó részt a liázasságvédői díjból nem a házasságvédő ügyvéd, hanem közvetlenül a peres fél köteles beküldeni. Jogszabályt sért tehát az olyan ítéleti rendezés, amely nem a peres felet, hanem az ügyvédet kötelezi ennek az összegnek a Nyugdíjintézethez leendő beküldésére (XV. 573.). Bontóper keretében az ítélet indokolása ellen helye van csatlakozásnak, ha az a bontóokul érvényesített tény minősítésére vonatkozik (C. III. 5226/1940.). A bírói gyakorlat a fellebbezéshez való csatlakozást megengedi abból a célból is, hogy a fél a keresetét felemelje, vagy más megengedett alapon módosítsa. A végleges nőtartás a házasság felbontásának a következménye és az a 411. sz. elvi határozatnak megfelelően rendszerint a bontóperrel kapcsolatban intézendő el. Amidőn a felperes célszerűségi okból előbbi álláspontját megváltoztatva, végleges nőtartási igényét már e perben kívánja érvényesíteni, eziránti csatlakozási kérelmében tulaj donképen csak a keresetét emeli fel annak a járulékával, ami pedig perrendszerűen is megengedett (XV. 946.). A tényállás a Pp. 534. §-ára tekintettel a fellebbezési eljárás során minden esetben valamennyi szabályszerűen érvényesített bontóokot illetőleg megállapítandó és azt egyszerűsítési vagy kényelmi szempontokból mellőzni még akkor sem lehet, ha a bíróság fennálló bontóokot nem észlel s ezért a támogató bontóokokat figyelembe vehetőknek (Ht. 84. §) nem is találja. A Pp. most felhívott 534. §-a értelmében ugyanis a felülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság ítéletét az abban előadott tényállás alapján vizsgálja felül. A Te. 40. §-a módot ad ugyan arra, hogy a felülvizsgálati bíróság egyes meghatározott esetekben tényállást állapíthasson meg, ez a jogszabály azonban csak kisegítésképen, kivételes rendelkezésként jöhet alkalmazásba (XIV. 25.). A ténymegállapító bíróságok legfeljebb a jogi minősítést mellőzhetik, a ténymegállapítást azonban nem (C. III. 4044/1940.). Jogszabály, hogy a felsőbíróság arra irányuló jogorvoslat nélkül — hivatalból •—, az alperesre súlyosabb minősítést meg nem állapíthat; erre a Pp. XI. címének a házassági perekben alkalmazandó kivételes rendelkezései sem adnak módot (XIV. 48.). Ha a bontóokot érvényesítő fél a bontóokul érvényesített tény meg nem állapítása miatt perrendszerű jogorvoslatot nem jelentett be, a kereset alapjául fektetett tény érvényesítéséről lemondottnak tekintendő. Az ily tények tehát már csak a Ht. 80. § utolsó bekezdésében foglalt jogszabály helyes alkalmazása szempontjából vehetők bírói értékelés alá. Ezzel szemben sikerrel