Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

168 — A házasság felbontása — szándékos és súlyos házastársi kötelességsértésnek még nem tekinthető iszákosságának állandósulása az életközösséget lehetetlenné teszi (XV. 918.). Nem lehet szó általában a házastárs vétkes cselekményébe való beleegyezéséről akkor, ha a házastárs egyideig el is nézi házastársának a folyamatos vétkes cselekményét, mert ez az elnézés nem jelenti a jövőbeni kötelességsértésbe való beleegyezést (XV. 918.). A folyamatos cselekménynek egy ideig történt elnézésében jelentkező beleegyezés az életközösség megszakításával visszavontnak tekintendő, további ilyen magatartás tehát bontóokot képez; különben sem lehet előre beleegyezni abba a vétkes magatartásba, amit a házastárs az életközösség megszakítása után is tanúsít (XV. 918.). Maga az a körülmény, hogy a bontást kérő féllel szemben is forog fenn bontóok, a Ht. 81. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereseti jogot ki nem zárja (C. III. 783/1939.). Ez a rendelkezés az egymástól függetlenül keletkezett bontóokokra vonatkozik, de akkor, amidőn az egyik fél által érvényesített tény oly természetű, hogy annak létrejötténél okozati kapcsolatban állóan a másik fél is tevékenykedett, a házastársak közötti ilyen vétkes magatartás bontóokul meg nem állapítható. Az egyidejű verekedés tehát nem vonható a Ht. 81. § 2. bekezdésében foglalt jogszabály alá, amely szerint az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bontóok, a kereseti jogot ki nem zárja (C. III. 2462/1940.). Való ugyan, hogy a Ht. 81. §-ának 2. bekezdése értelmében az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bontóok, a kereseti jogot nem zárja ki, nincs azonban a törvényben olyan rendelkezés, amely ebben az esetben a bíróságot a házasság felbontására feltétlenül kötelezné. Ellenkezőleg, ily esetben is irányadó a Ht. 80. §-ának utolsó bekezdése, amely szerint viszonylagos bontóokból a házasság csak abban az esetben bontható fel, ha annak folytán a további életközösség a bontást kérő félre elviselhetetlenné vált. Ebből a szempontból nézve azonban első sorban és különös jelentősége éppen a bontást kérő féllel szemben megállapított bontóoknak van, mert egyéniségére elsősorban a saját cselekményeiből vonható okszerű következtetés (C. III. 4867/1940.). b) Megbocsátás A Ht. 82. § értelmében a kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátja (XIV. 1045.).