Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Segélynyújtás. Támogatás. Anyagi okok — 155 vallomás szükségességének kérdését a polgári, főleg pedig a házassági perben önállóan kell eldönteni (XIV. 1022.). k) Segélynyújtás. Támogatás. Anyagi okok A házasság erkölcsi természetéből következik, hogy a házastársak egymást támogatni kötelesek (XV. 401.). Ez azt a kötelességet vonja maga után, hogy a férj kisegítse feleségét, ha pl. különvagyonának adóját elemi kár miatt az nem tudja kifizetni. Ez a segítési kötelessége akkor is fennáll, ha a feleség a közös háztartáshoz nem is járult hozzá különvagyonának jövedelméből, mivel az anyagi jog értelmében a közös háztartásról a férj köteles gondoskodni (XV. 401.). Viszont a különvagyonnal rendelkező feleségnek is gondosan ügyelnie kell arra, hogy a vagyon kezeléséből felmerülő kiadások a férjet szükség nélkül ne terheljék. Nem számította tehát a férj terhére a Kúria, mikor az zsörtölődött amiatt, hogy a felesége különvagyonának adótartozása miatt az ő fizetését ismételten letiltották (XV. 401.). A férj ingatlanát haszonélvező feleségnek az a magatartása, hogy az ingatlan adóit nem fizette ki és azt fel hagyta szaporodni, alkalmas lehet a Ht. 80. §-ának a) pontja alá eső szándékos és súlyos kötelességsértés megállapítására, ha abban olyan rosszhiszeműség ismerhető fel, ami határozottan a házastárs anyagi tönkretételét célozta (C. III. 2178/1939.). Súlyos házastársi kötelességsértésnek tekintette a Kúria a férj részéről azt a magatartást is, hogy nem nyújtott védelmet feleségének és anyósának a saját édesapjával szemben, akinek házában laktak s aki a férj távollétében minősíthetetlen durva támadásban részesítette és a házból kiutasította őket. A Kúria megítélése szerint — bár a férj megélhetése okából függő helyzetben volt a szüleivel szemben —, mégis kötelessége volt, hogy a fenti magatartást apjánál legalább is kifogásolja (XVI. 582.). Az alkalmi segélynyújtás rideg megtagadása a különélő házastársak között is lehet súlyos házastársi kötelességsértés. Amikor a testi bántalmazás miatt eltávozó feleség két hét múlva tanukkal visszajött holmijáért és nem segített az epilepsziás rohamba esett férj ápolásában, ezt a magatartását a Kúria csak azért nem tekintette súlyos házastársi kötelességsértésnek, mert a két héttel ezelőtt lefolyt s a férj által kezdeményezett veszekedés és tettleges bántalmazás olyan lelki zavart és elkeseredést kelthetett feleségében, hogy azt férjének segélynyújtásra szoruló állapota sem tudta legyőzni (XIV. 240.).