Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
152 — A házasság felbontása — meg ennek valóságáról, de ezt tanúval igazolni nem tudja (XIII. 794.). Az ügyvéd ténykedését a fél cselekményének kell tekinteni, azon a címen tehát, hogy a sértő perbeli beadványt nem a fél, hanem a fél jogi képviselője fogalmazta, csak akkor mentesülhet a fél, ha bizonyítani tudja, hogy jogi képviselője túllépte a megbízás keretét (XIII. 771.). A perbeli sértő tényállításokra tartozó jogszabályok a szegényjog megadása iránti eljárásra is alkalmazandók, mert a házassági per megindítását célzó szegényjogi kérvényben a Pp. 115. § 3. bekezdése értelmében a kérelmezőnek a szükséghez képest fel kell tárnia a peres ügy állását, máskép a szegényjog el nem nyerhető s így a házassági viszonyra tartozó ezen körülményeknek az említett kérvényben való előadása már egymagában emiatt nem tekinthető tisztán ártási célzatúnak s nem alkot házastársi kötelességsértést (C. III. 224/1941.). j) Feljelentés. Tanuzás a házastárs ellen A bűnvádi feljelentés akkor tekintendő súlyos házastársi kötelességsértésnek, ha arra a házasfél valamely jogos magánérdekének megóvása céljából szükség nem volt. Ez a kérdés csak az eset összes körülményének mérlegelése mellett dönthető el (XIII. 923., XIV. 925., C. III. 5937/1939.). Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a házastárs ellen tett büntető feljelentés bontóokot megvalósító tárgyi súlyú kötelességsértésnek feltétlenül csak akkor minősül, ha a feljelentés tudva alaptalan, mert ez a gyűlöletnek és az ártani akaró bosszúvágynak nyilvánvaló bizonyítéka (C. III. 425/1941.). Az a kérdés, vájjon a feljelentés alapos volt-e, vagy sem, a cselekmény jogtalan jellegét meg nem változtatja, sőt házasságjogi vonatkozásban az alapos, de egyébként szükségtelen feljelentés szigorúbb beszámítás alá esik, mert míg az alaptalan feljelentés legfeljebb a házastárs meghurcolásával jár, addig az alapos feljelentés annak elítéltetését, erkölcsi tönkretételét eredményezheti (XIII. 793.). A ténybeli alappal bíró feljelentés elbírálásánál az az elvi álláspont, hogy csak a jogos magánérdek védelmére tett ténybeli alappal bíró feljelentés nem valósít meg házastársi kötelességsértést (C. III. 425/1941.). Az alapos büntetőfeljelentés is lehet tehát súlyos házastársi kötelességsértés, ha arra elkerülhetetlen szükség nincs, mivel a büntető eljárás a házastárs létérdekét sértheti, amit a másik házastárs elkerülni köteles (C. III. 1283/1940.).