Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
— Az elhagyás jogossága — 123 szetéből folyó előfeltételei, ezek között elsősorban az, hogy valamely komoly ok az eddig közös lakás megváltoztatásában családi érdekből szükségessé, vagy legalább is kívánatossá tegye. De a férj ily esetben is a jó házastárs módjára tartozik a helyzetet a felesége előtt feltárni, ellenvetéseit meghallgatni és végső elhatározásánál jogos kívánságait figyelembe venni (XVI. 106.). Ha a házastársak a lakásváltoztatáskor nem beszéltek egymással, a férj kötelessége, hogy a feldúlt viszonyra tekintettel, kifejezetten közölje feleségével, hogy továbbra is fenn akarja tartani az életközösséget, az ő kötelessége, hogy felhívja feleségét az általa kivett új lakásba való beköltözésre s ha ezt nem teszi, ő tekintendő elhagyó félnek (XV. 381.). A havi 45 pengő rokoni járandóságból s időnkénti napszámkeresetéből élő férj nem követelheti jogosan, hogy kórházi alkalmazásban lévő és havi 114 pengőt kereső felesége hagyja ott alkalmazását és jöjjön vele a bizonytalanba más községbe (C. III. 5027/1940.). A mai nehéz megélhetési viszonyok miatt a férj saját és neje létfenntartását biztosító megfelelő elhelyezkedése előtt jogszerűen azt sem követelheti, hogy felesége elhagyja édesanyjának lakását, ahol otthont talált és magát a más községben való megélhetés egészen bizonytalan" esélyeinek kitegye (C. III. 3609/1940.). A lakóhely megváltoztatásánál tehát a férj a feleség okszerű tanácsait, a megélhetési körülményeket s a zavartalan családi élet folytatásának feltételeit figyelembe tartozik venni (C. III. 5879/1939.). Más a helyzet akkor, ha a felek a közös lakás tekintetében a házasságkötés előtt egymás között megállapodást létesítettek. Ez a megállapodás lényegileg a lakásmegválasztási jog gyakorlásáról való lemondást foglalja magában. Ebből következik, hogy ily esetben a férj a lakásmegválasztás jogával már nem feltétlenül, hanem csak akkor élhet, ha annak gyakorlása az életviszonyaikban utóbb bekövetkezett lényeges változás folytán indokolttá válik. Ennek a leggyakoribb esete, a szülőkkel közös lakás mellett az, ha azoknak jogellenes magatartása a velük együttlakást lehetetlenné teszi, vagy legalább is a házastársak békés együttélését komolyan veszélyezteti (XV. 381., C. III. 2995/1941.). De nemcsak ez a körülmény szolgálhat alapul a lakásmegválasztási jog gyakorlására ilyen esetben. A mindennapi életben a házastársak helyzete számtalan olyan előre nem látott változásnak van kitéve, amely a közös lakás megváltoztatását akár erkölcsi, akár anyagi szempontból nemcsak indokolttá, de szükségessé is teszi. Dacára a megállapodásnak minden ily esetben, a férj lakásmegválasztási joga feléled és ő azt a fent