Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

—• Bcoitóokök általában — 111 pedig majd elválik és becsületes nőtartásdíjat fog fizetni (C. III. 4212/1940.). Nem találta súlyosnak a Kúria a hűtlen férjjel szemben a feleség szóbeli és levélbeli sértéseit s a feleségnek azt a magatartását, hogy a férjét a bontóper tárgyalásán megtámadta (XIII. 900.). Nem találta súlyosnak az alacsony életszínvonalú feleség részéről, hogy undorító bájitalt kevert férje ételébe a javasasszony ajánlatára, hogy ezáltal szerelmét ismét megszerezhesse (C. III. 6035/1939.). Nem találta súlyosnak a durván s indokolatlanul kiutasított feleségnek azt a magatartását, hogy elkeseredésében egy idegen férfitől találkát fogadott el, amit azonban nyomban az elfogadást követően le is mondott (C. III. 2602/1939.). A súlyosság hiányára vont következtetést a Kúria abból is, hogy a házastárs hajlandó volt az életközösség visszaállítására, tehát ő maga sem tekintette a kérdéses magatartást annyira sérelmesnek, hogy az az életközösség visszaállításának akadályául szolgálhatott volna (XIV. 1044.). A házasfelek erkölcsi magatartásának a megítélésénél az egyes társadalmi körök szokásai és egységes erkölcsi álláspontja is figyelembe veendő ugyan, de a társadalmi közfelfogásban elfogadott élő, átlagos morállal ezek a szokások és álláspontok ellentétben nem állhatnak. Így nem találta a Kúria a hírlapírói foglalkozással igazolhatónak a férj azon magatartását, hogy egy söröző tulajdonosának nővérével gyakran közös asztalnál ült a sörözőben, a tulajdonosnőt és annak leányát gyakran elkísérte az utcán, a templomba és nyilvános szórakozóhelyekre, annak dacára, hogy a felesége többször kifogásolta ezt a magatartását (XIV. 239.). A művészi pálya ama hivatottságánál fogva, hogy az életből merített szépet, magasztosát, fenségeset az alkotott művekben érzékeltesse, a társadalmi konvenciókon túlterjedő szabadságot enged meg és a külvilággal való érintkezésben is fesztelenebb mozgást biztosít a művész részére. Kétségtelen az is, hogy a művész feleségének ezzel számolnia és ahhoz alkalmazkodnia is kell. Ez a szabadabb mozgás azonban nem teszi megengedetté a művészi élet változatosságában kínálkozó azoknak az alkalmaknak a kihasználását, amelyek erkölcsi eltévelyedésekre vezetnek. Nem tekintette tehát megengedettnek a Kúria a szobrászművésznek azon magatartását, hogy a házastársi hűséget súlyosan sértő benső összeköttetést tartott fenn egy idegen nővel (C. III. 5942/1939.). Ahhoz, hogy valamely tény bontóoknak legyen minősíthető,