Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

100 — A házasság érvénytelenítése — jóhiszemű anya a volt férjnek a nevét szintén továbbra is viselhesse s ne legyen kénytelen a házasság érvénytelenítése után a leánykori nevén szerepelni, mert ez a gyermekre való tekintettel, társadalmi hátrányt jelenthet az ő személyiségére. A jóhiszemű feleséget tehát a házasság érvénytelenítése után is megilleti az a jogosultság, hogy vélt házasságbeli férje nevét viselhesse (XVI. 449.). A vélt házasság esetében a jóhiszemű fél a kötendő házasság okából adott ajándékot is visszakövetelheti (XVI. 494.). Ha az ekként ajándékozott ingatlan már nincs meg a megajándékozott tulajdonában, akkor a hiányzó vagyonértéket tartozik gazdagodása erejéig megtéríteni (Ht. 89. §). A gazdagodás megállapításánál pedig nem az a döntő, vájjon van-e valamije jelenleg a megajándékozottnak, hanem az, hogy az ingatlanok eladásából és megterheléséből annak idején folyt-e be a vagyonába olyan érték, amely gazdagodásnak minősítendő (XVI. 494.). A vélt házasság vagyonjogi hatásai azonban a jóhiszemű félre nézve is csak a valóban megkötött, de érvénytelen házassághoz fűződnek, aki tehát egyáltalában nem kötött házasságot — még érvénytelen házasságot sem —, az nem érvényesíthet vélt házastársának halálos balesete folytán kárigényt a tartás elvesztése címén akkor sem, ha ő abban a tudatban volt, hogy érvényes házasságot kötött, mert ilyen esetben nem arról van szó, hogy a fél olyan házasságban élt, amelynek semisséget, vagy megtámadhatóságot előidéző törvényes akadálya volt s amelyről a fél nem tudott, hanem arról van szó, hogy a fél egyáltalában nem kötött házasságot (C. I. 1913/1940.). 20. A házasság érvénytelenítése A Ht. 114. §-a értelmében magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos s ugyanazon törvény 120. §-a értelmében csak akkor forog fenn kivétel, ha e tekintetben eltérő államszerződés van. A Magyarország és Jugoszlávia között létrejött s az 1930. évi XXXIX. törvénycikkbe becikkelyezett államszerződésnek visszaható hatálya nincsen, nem vonatkozhatik tehát azokra a házasságokra, amelyek felbontása tárgyában a bíróság már az államszerződés hatálybalépése előtt döntött. Ezért, ha a magyar állampolgár házasságát az államszerződést megelőző időben a jugoszláv bíróság bontotta fel, ez az ítélet Magyarországon akkor sem hatályos, ha a magyar állampolgár egyúttal jugoszláv állampolgár is volt. Ilyen jugoszláv bontóítélet után kötött újabb házasság a Ht. 12. §-ába ütkö-