Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Vélt házasság — 99 ság kölcsönös megegyezéssel, sőt egyoldalúlag is bármikor megszüntethető, — ebből a szempontból nézve külön jelentősége csak abban az esetben lenne, ha a magyar állampolgár külföldi házasságának nemcsak a megkötése, hanem a felbontása tekintetében is a külföldi jogszabály volna az irányadó. A helyzet azonban éppen az ellenkező. A Ht. 114. §-a ugyanis kimondja, hogy magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos. A Szovjet-Unióban kötött olyan házasság esetében tehát, amelynél a felek akarata a hazai értelemben vett, egész életre szóló kötésre irányult, a házasság létezésének meg nem állapítása azt eredményezné, hogy a bontás tekintetében is az ottani jogszabály jutna érvényesüléshez. Már pedig éppen ez az, ami ellenkeznék az általános erkölcsi felfogással és a törvény (Ht. 114. §) rendelkezésével (XVI. 635.). 19. Vélt házasság A Kúria állandó gyakorlata szerint abban az esetben, ha az érvénytelen házasságot az egyik fél jóhiszeműen kötötte, vagyis a házasság kötésekor kellő gondosság kifejtése ellenére sem volt tudomása a házasság érvénytelenségét előidéző körülményről akkor a házasság vélt házasságnak tekintendő s mint ilyen, vagyonjogi szempontból az érvényes házasság joghatályával bír <XIV. 213.). Jogszabály, hogy a jóhiszemű féllel szemben a semmis, vagy érvénytelen házasságot vélt házasságnak kell tekinteni (XVI. 469.). Abból, hogy a feleség a házasság megkötésekor tudta, hogy a férje korábban Amerikában házasságot kötött, még nem lehet azt megállapítani, hogy a feleség a kellő gondosságot elmulasztotta, amikor elfogadta férjének azt a közlését, hogy ez a korábbi házassága már megszűnt; így nem lehet pusztán emiatt megtagadni a feleség azon kérésének a teljesítését, hogy az ekként érvénytelen házasság reá nézve vélt házasságnak nyilváníttassák (XVI. 469.). A vélt házasságban élt jóhiszemű nő a rosszhiszemű volt férjjel szemben minden vonatkozásban olyan elbírálás alá esik, mint a, felbontott házasságban a vétlen nő a vétkes férjjel szemben (XVI. 449.). Vonatkozik ez a személyi jog tekintetében a névviselés jogára is. Indokát leli ez abban is, hogy ha a vélt házasságból származott .gyermek az apa nevét viseli, úgy okszerű és természetes, hogy a