Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

96 — Eljegyzés — már természeténél fogva lekötöttséget jelent, az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánuló jogszabály értelmében ennél fogva a bár hosszabb ideig tartó jegyességtől való alaptalan visszalépés a Ht. 3. §-ában körülírt megtérítés keretén túlmenőleg egyéb magánjogi tiltott cselekmény bizonyítása nélkül, kártérítésre nem kötelez (XIII. 770.). Jogszabály ugyan, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a Ht. 3. §-ában meghatározott kártérítési kötelezettségen felül az általános magánjog szabályai szerint felelős azért a kárért is, amelyet a másik félnek a házassági ígéretével kapcsolatos egyéb jogellenes cselekményével, vagy mulasztásával okozott (725. E. H.), az a körülmény azonban, hogy a jegyes alaptalan visszalépésével jegyestársánál epeömlést idézett elő, nem minősíthető olyan cselekménynek, vagy mulasztásnak, amely magában véve alkalmas lenne a Ht. 3. §-án túlmenő kártérítési jogalap megállapítására (XIV. 189.). Egymagábanvéve azt a magatartást sem találta a Kúria erkölcsi kár megítélésére alkalmasnak, hogy a vőlegény a jegyességgel hosszabb ideig lekötve tartotta menyasszonyát, hacsak nem nyert bebizonyítást, hogy a vőlegény őt olyan cselekményre vette rá házassági ígéretével, amely az ő egyéni értékén, avagy női becsületén csorbát ejtett (XVI. 400.). A jegyesnek az a magatartása, hogy jegyestársát megakadályozta a volt férjével való újabb házasság kötésében, amiből kifolyólag az elesett annak lehetőségétől, hogy férje hagyatékát örökölje s volt férje után özvegyi nyugdíjat élvezzen, a jegyestárs házassági ígéretével kapcsolatos olyan jogellenes cselekménynek tekintendő, ami nem esik a Ht. 3. §-ában körülírt kártérítési igény fogalma alá s így erre az igényre a Ht. 5. §-ában meghatározott elévülési idő sem vonatkozik (C. III. 407/1939.). A Ht. 3. §-án túlmenő kártérítési jogalap megállapításánál méltányossági szempontok nem vehetők figyelembe, mert a Ht. 3. §-ának világos és határozott rendelkezése a vétlen kártérítés szabályainak alkalmazását kizárja (XIV. 189.). Harmadik személyekkel szemben csak abban az esetben keletkezhetik követelési jog az eljegyzés felbontásából az alapos ok nélkül elhagyott jegyes kártalanítására, ha és amennyiben a jegyes visszalépésére harmadik személyeknek jogellenes (tilos) cselekménye szolgáltatott okot. Nem tekintette a Kúria ilyen tilos cselekménynek harmadik személyeknek azt az eljárását, hogy anyagi előnyök kilátásba helyezésével rávették a jegybenjáró egyént, hogy jegyesét elhagyja és vele ne lépjen házasságra (XIII. 1022.).