Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A házasság megkötése — 97 18. A házasság megkötése A házasság megkötésének bizonyítására az 1894:XXXIII. tc. 1. §-a szerint elsősorban az ezen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak (XIV. 624.). Annak nincsen akadálya, hogy a házasságkötést, ha azt az anyakönyvbe nem vezették be, a fél más módon bizonyítsa (XIV. 624.). A házasságkötés helye és ideje szerint alkalmazandó csehszlovák jog a megszállott területeken nem érintette az 1894. évi XXXIII. tc. 1. §-ának azt a rendelkezését, hogy a házasság bizonyítására elsősorban az állami anyakönyvek szolgálnak, tehát elsősorban anyakönyvi kivonattal kell igazolni a házasság megkötésének tényét, akkor is, ha nem polgári, hanem csak egyházi házasságot kötöttek, mert úgy a csehszlovák házassági törvény, mint a csehszlovák kormánynak a házasságkötés alakszerűségeit szabályozó 1920—27. sz. rendelete kötelességévé tette az illetékes lelkészeknek, hogy a csak egyházilag megkötött házasságról jegyzőkönyvet vegyenek fel és annak egy példányát a házasságkötésnek az állami anyakönyvbe bevezetése végett az anyakönyvi felügyelő hatóságnak megküldjék (XIV. 624.). Nem alkalmas a csehszlovák megszállott területen kötött házasság megkötésének bizonyítására az a zsidó egyházi hatóság által kiállított bizonyítvány, amely azt bizonyítja, hogy a rabbi megbízottja felhívta a felet a tórához és hogy a kántor a templomi gyülekezet előtt énekszóval tudatta a házasságot. Ez ugyanis nem igazolja, hogy a felek kijelentették, hogy egymással házasságot kötnek, már pedig a csehszlovák megszállott területen alkalmazandó törvények az úgynevezett rituális házasságról nem tartalmaznak kivételes rendelkezést, azért erre is vonatkoznak az egyházi házasságra előírt azok a rendelkezések, hogy a házasság csak az illetékes lelkész, vagy annak felhatalmazott törvényszerű helyettese előtt az előírt alakiságok betartásával köthető meg (XIV. 624.). A Szovjet-Oroszországban a szovjetorosz polgári hatóság előtt kötött házasságot is érvényes házasságnak tekintette a Kúria, amikor a fennforgó körülményekből azt állapította meg, hogy a felek célja házasságuknak a szovjet hatóság előtti megkötésekor a valódi értelemben vett s egy életre szóló házasság megkötése volt. Érvényesnek tekintette a Kúria az ilyen házasságkötést alaki jogilag azért, mert a Ht. 113. §-ának első bekezdése szerint a házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár. 7