Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Szerzői jog. — 91 az ebből eredő nem vagyoni károsodásért járó elégtételnek csekély mértékben való megítélése nem sért jogszabályt. (C. I. 4102—1938.) A Szjt. 18. §-ának rendelkezése szerint járó kértérítés összege a bitorló gazdagodásánál kevesebb nem lehet. (XIII. 544.) Olyan esetekben, amikor a közönséget zenével szórakoztató valamely üzemnek a tulajdonosa a szerzői jog védelme alatt álló zeneműveket a felperes szövetkezettől az úgynevezett jogdíj fizetésével megszerezhető engedély nélkül adja, vagy adatja elő, a gazdagodás mértékét rendszerint az az összeg határozza meg, amelyet a zenéltetők jogdíj fejében a felperes díjszabása alapján egy évre vagy meghatározott időszakra előre fizetni szoktak. (XIII. 544.) A jogdíj azonban a felek közt alku tárgya lehet és ennek van helye különösen abban az esetben, amidőn a zenéltető üzemre a viszonyok sajátosságánál fogva nem lehet valamely általános jellegű díjszabásnak előre megállapított díjtételeit alkalmazni. A jégpályán elkövetett zenei jogbitorlásért 60 P kártérítést ítélt meg a Kúria annak figyelembevétele mellett, hogy a jégpálya fenntartásának időtartamát előre meghatározni nem lehet, hogy az bizonytalan és rendszerint csak néhány hétig tart. (XIII. 544.) A sérelmet szenvedett fél a jogsértő cselekmény abbahagyását akikor is követelheti, ha a cselekmény elkövetőjét a jogsérelem tudomására hozataláig gondatlanság nem terhelte. Mellőzte a Kúria az abbanhagyásra kötelezést, amikor a forgalombahozó csak néhány jogosulatlan példányt bocsátott áruba, a jogsérelem tudomásulvételekor már ilyen példány nem is volt a birtokában s kijelentette, hogy értesülve a sérelemről, több példányt nem fog megszerezni. (XII. 788.) A Szjt. 20. §-ának a 65. és 67. §-ok értelmében iparművészeti alkotások bitorlása esetére is megfelelően alkalmazandó rendelkezései értelmében a sértett kérelmére helye van a bitorlás útján létrejött mű és a bitorlás elkövetésére szánt különös eszközök elkobzásának. A Kúria a törvény fenti rendelkezéseit állandó gyakorlatában úgy értelmezi, hogy a bíróság az elkobzást különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzheti. így amikor az iparművészeti jellegű mulatóban mozgófényképfelvételeket készítettek az iparművész engedélye nélkül, a Kúria elrendelte az elkobzást a mulató páholyrészeinek műtermi utánképzéseire, de mellőzte a film idevonatkozó részeinek elkobzását v miután ez az egész mozgófényképészeti művet használhatatlanná tette volna, ami a műbe íektetett több oldalú művészi munka kárbaveszését és így méltánytalan sérelmet jelentett volna. Figyelembe vette a Kúria az elkobzás mellőzésénél azt a körülményt is, hogy a szerzői jogbitorlás nem járt a szerző személyiségi jogainak sérelmével. (XII. 251.) A P. H. T.-ba 943. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzői jog bitorlását megvalósító cselekménynek előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek elkobzandók