Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

72 — Törvényes képviselet. — Beszámította és bontóoknak tekintette a Kúria az elmegyenge feleség hűtlenségét, aki gyengeelméjűsége mellett is képes volt a házasság jogi és erkölcsi jelentőségét megérteni és felfogni azt, hogy a házasságon kívüli nemi érintkezés bűnszámba megy. (XI. 737.) Megállapította a Kúria a balesetet szenvedett 11 éves gyermek vétőképességét, aki a mozgásban lévő lófogatú kocsihoz kapcsolt pótkocsit megrohanta és annak rudjára felkapaszkodott. (XI. 452.) és megállapította a magánjogi csábításban való vétőképességét annak a 22 éves ifjúnak, aki az apai gazdaságban, ahol az általa elcsábított leány alkalmazásban volt — a felügyeletet és az ellenőrzést gyakorolta. (C. III. 5840/1936.) Az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a jegyesség idején jegyesétől felvett kölcsönért kiskorúsága dacára felel. (C. I. 1580—1936.) A jogi személy nem vétőképes (C. I. 1205—1935.) A jogi személy nevében s képviseletében szerződéskötésre és egyéb jognyilatkozatok tételére, valamint más jogcselekmények végzésére a szervezeti szabályokban vagy a törvényben megállapított jogkörrel és korlátozással a jogi személynek kirendelt szervei hivatottak. A képviseleti jogkörnek ilyen törvényi vagy alapszabályszerű korlátozása a jogi személlyel szerződő harmadik személyek irányában is kötelezően kihat. (XI. 854.) A P. H-ba 907. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzetesrendek szervezeti szabályaiban (statútumaiban) foglalt korlátozások harmadik személyekkel szemben hatályosak, tekintet nélkül arra, hogy a harmadik személy azokról tudomást szerzett. Közömbös az, hogy a tudomásszerzés esetleg körülményesebb utánjárással jár. Csak az alap-, illetve szervezeti szabályokban nem foglalt korlátozások hatálya nézőpontjából van jelentősége a jó-, vagy rosszhiszeműségnek. Ha tehát a jogi személyre nézve a szerződés csak hatósági jóváhagyás után válhatik hatályossá, a másik fél e szerződésből jogokat külön kikötés hiányában is csak a szükséges jóváhagyás bekövetkezése után érvényesíthet. E jóváhagyás előzetes megadása értelemszerűen ki van zárva ott, ahol a szerződés ismerete szükséges ahhoz, hogy az ügylet célszerűsége és gazdaságossága elbíráltassák és ahol az előzetes jóváhagyás a felek részére biztosított panaszjog érvényesítését akadályozná meg. (XI. 854.) Az anyagi jog szerint az olyan ügylet, amelyet a képviselő képviseleti jogkörének túllépésével köt, hatályossá válik, ha az, akinek a nevében az ügyletet kötötték azt jóváhagyja, vagy annak rendelkezéseit magáévá teszi. (XIII. 401.) Az államkincstár, mint jogi személy nevében és képviseletében szerződéskötésre és egyéb jognyilatkozat tételére az erre törvényszerűen kirendelt szervek a hivatottak. A dandárparancsnokság által 24.840 pengő értékben kötött építkezési szerződés a honvédelmi miniszter jóváhagyására szorul. Ez a jóváhagyás nem a dandár-