Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Uzsorás és kizsákmányoló ügylet. — 53 kötéskor — a lemondó nyilatkozat megtételekor — megvolt értéke az irányadó annak az elbírálásánál, hogy az ügylet kizsákmányoló-e vagy sem. Ha ezzel az értékkel a lemondáséirt kapott ellenérték nincs arányban, a többi feltételek megvalósulása esetében már az öröklés megnyílta előtt kérni lehet az ügylet kizsákmányoló és azért semmis voltának a kimondását, annak ellenére, hogy ekkor még valóságos igény az örökrészre, illetőleg a kötelesrészre nem jöhet létre. (C. I. 2447—1939.) Ha a szolgáltatás feltűnően aránytalan volta a szerződés egészét illetően nem áll fenn, egyedül a szerződés alapján fennálló kötelezettségek nem teljesítése esetére szóló kikötés aránytalanul súlyos volta nem szolgálhat alapul arra, hogy az egész szerződés, annak kizsákmányoló volta okából, érvénytelennek mondassék ki. Ennek a kikötésnek csak kötbér jellege van, melyet a bíróság adott esetben úgyis mérsékelhet. (XIII. 24.) Az 1932:VI. tc. 9. §-a értelmében a kizsákmányoló ügylet semmisségétől függő jogait a sérelmet szenvedő félnem érvényesítheti attól számított egy év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettséget mindkét fél teljesítette. Abban az esetben, ha a teljesítés a törvény életbeléptetése előtt történt, az egy évi határidő a törvény éltbeléptetésétől számítandó. (XII. 618., C. I. 1492—1938., C. I. 4081—1938.) Ha a kizsákmányoló ügyletben csak az egyik fél kötelezte magát valamilyen szolgáltatásra, a másik fél pedig csupán a további igényeiről lemondó nyilatkozatot tett, akkor a semmisségtől függő jogok érvényesítésére megszabott egy évi határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a szolgáltatásra kötelezett fél a maga kötelezettségét teljesítette, ha pedig részletekben kellett teljesítenie, amikor kötelezettségének az utolsó részlet tekintetében eleget tett. (C. I. 3494—1938.) A megtámadási határidő meghosszabbodását csak az 1932:VI. tc. 9. §-ának 3. bekezdésében meghatározott körülmények eredményezik. Ezért, ha az örökségről ellenérték fejében történt lemondás esetében az ellenérték szolgáltatása még az örökhagyó életében megtörtént, a megtámadás határidejét az egyfelől ezzel, másfelől magának a lemondó nyilatkozatnak megtételével végbement teljesítés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy az örökség csak később nyilik meg (C. I. 2447—1939.) és, hogy esetleg egyes lényeges körülmények is csak később, a hagyatéki eljárás során jutnak a megtámadásra jogosultnak tudomására. (C. I. 1492—1938.) Az sem szolgálhat alapul a megtámadási határidőnek a törvényben meghatározott időpontnál későbbi időponttól számítására, hogy a megtámadásra jogosult a megtámadási jog gyakorlásával csak az általa megbízott ügyvéd hanyagsága miatt késedelmeskedett. (C I. 4081—1938.) Ha a kötelezett fél az ügyletben a másik fél joglemondása ellenében járadék fizetését igérte, de úgy, hogy a tetszése szerinti