Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

54 — Uzsorás és kizsákmányoló ügylet. — beszüntetés jogát magának fenntartotta, iákkor ez a fenntartás a másik félre nézve függő helyzetet teremt és ez a függő helyzet csak a járadék folyósításának beszüntetésével ér végett, azért ennek az időpontjától kell számítani a megtámadás egy évi határidejét. (C. II. 3964—1938.) A munkaadó ellen támasztható kártérítési követelés tárgyában kötött egyesség megtámadása szempontjából függő helyzetben levőnek kell tekinteni az alkalmazottat a szolgálati viszony megszűnéséig .Ha azonban a földbirtokosnak a szolgálatból kilépett alkalmazottja a kilépés után ugyanannak a birtoknak a haszonbérlőjénél nyer alkalmazást, ez az alkalmazás nem létesít a földbirtokossal szemben további függő viszonyt s ezért nem érinti az elévülés kezdetét. (C. I. 3617—1937.) Nem állapította meg a Kúria a függő helyzetnek az üzemi balesetből származó kártérítési követelés tekintetében egyességet kötő munkaadó részéről való kihasználását, amikor a munkaadó a balesetet szenvedettnek a baleset előtt is és azután is, bár állandó jellegű szolgálati viszony létesítése nélkül, időről-időre munkát adott és ezzel őt keresethez juttatta, azonban az egyességi tárgyalások a balesetet szenvedett kezdeményezésére indultak meg és nem merült fel adat arra, hogy a munkaadó a károsultnak nyújtott munkaalkalmak megvonását helyezte volna kilátásba arra az esetre, ha az vele az egyességet nem köti meg. (C. I. 3494—1938.) Az a rendelkezés, amelyet a törvény a záros határidőnek a függő helyzet kihasználása esetében való számítása tekintetében foglal magában, a megszorult helyzet kihasználásával kötött kizsákmányoló ügylet semmisségétől függő jogok érvényesítésére nem alkalmazható, akkor sem, ha meg lehet állapítani, hogy az ügyletet megtámadó féllel szemben függő helyzetben volt, anélkül azonban, hogy ezzel a helyzettel az, ügylet megkötését kapcsolatba lehetne hozni vagy hogy maga a fél is ezen az alapon kérné az ügylet kizsákmányoló voltának megállapítását. (C. I. 3494—1938.) Az egy évi határidő elteltével elenyészettnek kell tekinteni a megtámadás jogát akkor is, ha a megtámadásira jogosult nem a kizsákmányoló szerződés hatálytalanítását és a kapott érték viszszatérítését követeli, hanem csak kártérítést. (C. VI. 3377—1937.) Az egy éves megtámadási határidőt a Kúria nem csak az ügylet érvénytelenné nyilvánításának keresettel kérésére alkalmazta, hanem arra az esetre is, amikor a vételárhátrálék iránt indított perben a vevő, mint alperes a vételár teljes kiegyenlítését feltüntető elszámolással védekezett és az eladó, mint felperes ezt a megállapodást a tárgyaláson támadta meg kifogással kizsákmányolás cimén. Ebben az esetben a felperesnek a kifogás érvényesítésére vonatkozó joga enyészett el a törvényben meghatározott határidő letelte folytán. (C. VI. 5027—1936.) Bejegyzett kereskedőre, mint hitelnyerőre, illetve bejegyzett kereskedőnek kölcsönös kereskedelmi ügyleteire az uzsorára és a ki-