Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A tiltott ügylet joghatásai. — 47 telje, amit a kereseti lehetősége fejében a másik félnek fizetett. (XII. 317.) Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a szerződés egy részének semmissége folytán megdől-e az egész jogügylet hatálya: az a döntő, hogy forognak-e fenn arra utaló körülmények, hogy a felek a szerződést a semmis rész nélkül is megkötötték volna. (XIII. 169., C. I. 3978—1938.) Adott esetben, amikor a szaklap tulajdonjogának átruházása tárgyában kötött szerződésben a felek azt a törvényes tilalomba ütköző és azért semmis kikötést is felvették, hogy a lap részére engedélyezett hirlapirói bérletjegyek egyikét a lap megszerzője a lappal állandó alkalmazási viszonyban nem maradó eladó részére biztosítja, a Kúria aszerződésben foglalt abból a további kikötésből, hogy amenyiben a bérletjegy átengedésére vonatkozó feltétel teljesíthetetlenné válnék, az eladónak ezen a címen semmiféle kártérítéshez joga nem nyílik, arra vont következtetést, hogy a szerződő felek ennek a kikötésnek nem tulajdonítottak — meghiúsulása esetén — a szerződési akaratukat egészben megszüntető jelentőséget. (XIII. 169.) A szerződés semmis rendelkezésén alapuló további rendelkezések akkor is érvénytelenek, ha az ügyletet egy részének tiltott volta nem teszi is egészben semmissé. (C. I. 3978—1938.) A tiltott kikötést tartalmazó voltánál fogva csupán részben semmis szerződés megkötéséből nem érvényesíthet kártérítési igényt az, aki a szerződés megkötésekor tudta, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudta, hogy a teljesítés törvényes tilalomba ütközik. (XIII. 169.) Ha a szerződésnek törvényes tilalomba ütköző és ezért semmis rendelkezése megfelel más jogügylet érvényességi kellékeinek, mint ilyen, érvényben maradhat. Ilyen értelemben érvényben maradhat az ősiségi pátens 19. §-ának tiltó rendelkezésébe ütköző és ezért semmis zálogszerződés, ha a felek szerződési akarata az ingatlannak zálogul lekötését a zálogba adásnak általuk választott, de törvényes tilalomba ütköző módjától függetlenül is magában foglalta. (C. I. 3978—1938.) Tilos vagy erkölcstelen feltételeknek a szerződésbe felvétele magát az ügyletet teszi érvénytelenné, arra azonban nem szolgálhat alapul, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését úgy lehessen követelni, mintha azt az említett feltétel nélkül vállalták volna el. (XI. 924.) Az, hogy az ingatlaneldarabolási ügyletből származó kötelezettségekből az 1920:XXXVI. tc. 56. §-ának tilalma ellenére váltót vettek, nem az adásvételi ügylet érvénytelenségét, hanem csak a vett váltó semisségét vonja maga után. (XI. 83.)