Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

48 •— Uzsorás és .... sákmányoló ügylet. — 6. Uzsorás és kizsákmányoló ügy et, A kölcsönszerződés uzsorás voltának megállapításához szükséges, hogy a hitelt nyújtó fél a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének, vagy á nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával kössön ki, vagy szerezzen a kölcsön nyújtása fejében a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladó szolgáltatást. Egymagában az, hogy az adóst a hitelezői felszólításokkal és végrehajtásokkal szorongatták, emiatt volt megszorult helyzetben és ez kényszerítette a kölcsön felvételére, még nem jelenti sem azt, hogy az adós oly kényszerítő körülmények közé jutott, hogy bár a kölcsön felvételének hátrányait látta és mérlegelhette, de a szerződés megkötése elől mégsem térhetett ki, sem azt, hogy a kölcsönszerződés megkötése a hitelező részéről az adós szorult helyzetének felhasználásával történt. (XIII. 24.) Nem állapította meg a Kúria a szedett kamatok mérvéből az uzsorás ügylet fennforgását, amikor a kamatszedés idejében o hasonló magasabb kamattételek szokásosak voltak. Az sem teszi uzsorássá az ügyletet, hogy a kölcsönt nyújtó szövetkezet a köl* csönvevőtől üzletrész-jegyzéseket követelt, az ehhez szükséges összeget kölcsönadta és azután is kamatot követelt, ha az üzletrész jegyzését az tette szükségessé, hogy a szövetkezet az alapszabályai szerint üzletkörét nem tagokra nem terjeszthette ki. (XIII. 24.) A kölcsön biztosítása tekintetében létrejött az a megállapodás, hogy az adós tulajdonjogilag átruházza a kölcsöntnyujtóra az ingatlanát meghatározott becsértékben és, ha a kölcsön összegét meghatározott időpontig nem fizetné vissza, a hitelezőnek jogában áll az ingatlant legjobb belátása szerint szabadkézből értékesíteni és a vételárat a követelése kiegyenlítésére fordítani, nem teszi uzsorás ügyletté a kölcsönszerződést, ha a biztosításnak ezt a módját maga a kölcsönvevő kivánta a csupán jelzálogjogi biztosítást kivánó kölcsönadóval szemben és ha nincs adat arra, hogy az átruházott ingatlan értéke a szerződésben meghatározott becsértéket lényegesen meghaladta. (C. V. 3995/1937.) A magánjognak az 1932. évi VI. tc. 9. §-ával kifejezetten fenntartott szabálya szerint, mint kizsákmányoló 'ügylet semmis az olyan szerződés, amellyel valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy eltűnőén aránytalan nyereségei köt ki vagy szerez. (XII. 472., XIII. 483.) A megszorult helyzet nem azonos a jogellenes fenyegetés vagy erőszak okozta kényszerhelyzettel, amely egymagában is elegendő