Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

42 — Tiltott ügylet. — Az olyan tevékenység, amelyet a nem ügyvéd megbízott beadványok készítésével, valamint a megbízónak bíróságok és hatóságok előtti képviseletével kifejt, az 1934:111. tc.-ben tilalmazott zugirászat körébe tartozik, azért tehát díjazás érvényesen ki nem köthető. (XIII. 489.) Tilos a hitelezők kijátszására irányuló jogügylet. A Kúria 758. számú elvi jelentőségű határozata szerint a közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fennállott követelésének kielégítési alapját vonják el, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet a hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására irányuló jogügyletnél pedig közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték-e meg. Ezért érvénytelennek mondta ki a Kúria a hitelezővel szemben a testvérek között olyan időben létrejött adásvételi szerződést, amikor az eladó ellen már folyamatban volt a per annak a követelésnek (tartásdíj nak) az érvényesítése iránt, amelynek behajtása végett a hitelező utóbb az eladott ingóságokat lefoglaltatta. A határozat kiemeli, hogy a perben nincs adat, amely alapul szolgálhatna a kijátszási szándék mellett fennálló vélelem megdöntésére. (XI. 81.) Más esetben a Kúria a vélelmet már azon az alapon alkalmazta, hogy a hitelező követelése előbb keletkezett, mint mikor az általa kielégítésül igénybe venni kivánt ingóságok tekintetében az adásvételi szerződés létrejött és hogy a vevő az eladóval elsőfokú sógorságban áll. (C. V. 4170—1938.) A hitelezővel szemben hatálytalan az ő jogainak kijátszására irányuló engedményezés is (XI. 875., 978.), dacára annak, hogy az ilyen engedményezés az engedményező és az engedményes között révényes, (XI. 875.) Ha azonban az engedményesnek a vele közeli rokonságban álló engedményező ellen követelése állott fenn, ennek engedmény útján történő kiegyenlítése nem tekinthető a hitelezők kijátszását célzó, rosszhiszemű eljárásnak. (XII. 287.) A visszterhes vagyonátruházás csak akkor hatálytalan az átruházó adós hitelezőjével szemben, ha az ügyletnek nemcsak a célja, hanem áz eredménye is a kielégítési alapnak a hitelező elől való elvonása volt. Nem lehet tehát szó kijátszási célzatról abban az esetben, ha az átruházásnak olyan ingatlan a tárgya, amely már az átruházáskor a forgalmi értékén túlmenően volt más hitelezők javára jelzálogjogokkal megterhelve és ennek következtében a nyilvánkönyvi jogot nem szerzett htelező követelésének a kielégítésére fedezeti alapul nem szolgálhatott. (X. 1040., XI. 279.) Egy esetben kimondta a Kúria, hogy a kijátszási vélelemmel szemben annak a bizonyítására, hogy az adóssal közeli rokonságban álló jogszerző valóban kölcsönadta az adósnak azt a pénzösszeget, amelynek erejéig kölcsönkövetelés biztosítására jelzálogjogot szerzett az adós ingatlanán, az adóssal és az állítólagos kölcsönadóval közeli rokonságban, illetve sógorságban álló tanukat nem lehet érdektelennek és aggálytalannak tekinteni. (XII. 926.)