Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A tiltott ügylet esetei. — 41 egyikök is házassági kötelékben él, mert sem végkielégítésre, sem a nemi viszony létesítése és folytatása folytán felmerült vagyoni hátrány megtérítésére irányuló ilyen Ígéretet a házasságban élő fél az erkölcs parancsának megszegése nélkül nem tehet és nem fogadhat el. (C. III. 386—1938.) A Kúriának a P. H. T.-ba 959. szám alatt felvett elvi határozata szerint: Az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a munkaadó a munkavállaló által a szolgálat alatt munkálkodása révén kiérdemelt jövedelemből bizonyos részesedést a maga részére kiköt, a jó erkölcsökbe ütközik. Ez alá a szempont alá esik különösen az olyan megállapodás, amelyben a házfelügyelő alkalmazásáért a háztulajdonos, vagy harmadik személy ellenértéket — u. n. lelépési dijat — köt ki. Az ilyen kikötés semmis és az e cimen fizetett összeg visszakövetelhető. (XI. 751. XII. 786., 947.) Erről ma már tételes szabály, az 1936. évi augusztus hó 1-én hatályba lépett székesfővárosi új lakásbérleti szabályrendelet 58. §-a is rendelkezik, de a birói gyakorlat már azelőtt is ilyen értelemben foglalt állást. (XI. 751.) Adott esetben kimondta a Kúria, hogy nem változtat az állás elnyeréséért kikötött és adott ellenérték lelépési dij jellegén az, hogy a szerződés értelmében pönáléként is megtartható volt az adott összeg abban az esetben, ha a háztulajdonos a házfelügyelőt a kikötött idő letelte előtt állásából elmozdítani kénytelen. (XII. 786.) A lelépési dij visszakövetelésére vonatkozó jog szempontjából az sem tesz különbséget, ha a házfelügyelő a kikötött összeget nem magának a háztulajdonosnak, hanem a háztulajdonos kívánságára —, amelyet ez a házfelügyelői állás elnyerésének feltétlenül szabott — a korábbi házfelügyelőnek fizette, aki viszont hasonló kikötés alapján annak idején a saját közvetlen elődjének, vagy a háztulajdonosnak fizetett ugyanolyan összeget. Ilyen esetben a további házfelügyelő kezéhez történt fizetés a háztulajdonos javára szolgál azáltal, mert ő ilyen módon szabadul attól a visszakövetelési jogtól, amely a korábban hasonló módon alkalmazott házfelügyelőt illette volna. (XII. 947.) Tilos az ügyvédnek ugyanegy ügyben ellenérdekű feleket képviselni; ezért érvénytelen az olyan megállapodás, amelyet az ellenérdekű felek nevében ugyanaz a meghatalmazott ügyvéd köt meg. (XI. 285., XII. 877.) A jogerősen megítélt követelés egy részének utólag díjazásul fizetés helyett az ügyvéd részére való átengedése (engedményezése) és ennek elfogadása nem a per tárgyának magához váltása, ezért nem is ütközik a törvény tilalmába. (X. 1060.) Az erről szóló határozatot a Kúria az új Ügyvédi Rendtartás (1937:IV. tc.) életbelépése előtt, a régi Ügyvédi Rendtartás 57. §-ára utalással hozta. Az 1937:IV. tc. 82. §-a lényegében ugyanúgy rendelkezik.