Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

40 — Tiltott ügylet. — kiadásait, ezek között a férfi lakásának, élelmezésének és ruházkodásának költségeit egyedül a nő fedezte a saját vagyonából, a Kúria úgy találta, hogy az ekként ingyenesen kapott értékek viszszaszolgáltatását a nő a férfitől az alaptalan gazdagodás szabályai szerint jogosan követelheti. (XI. 507.) Adott esetben, amikor a törvényes házasságban élő férfi a vele tiltott szerelmi viszonyt folytató nőnek ajándékozta annak az ingatlannak nevén állott felerészét, amelynek másik felerésze a felesége tulajdonában volt, ezután pedig visszaálította a feleségével a házassági életközösséget és pert indított az ajándékozási ügylet érvénytelenítése iránt, a Kúria az előző telekkönyvi állapot viszszaállítását elrendelte, mert úgy találta, hogy az ajándékozó törvényes házastársa és a tiltott szerelmi viszony jutalmazásaként megajándékozott nő között az ajándékozással létrejött tulajdonközösség fenntartása ellenkeznék az erkölcsi felfogással. A határozat indokolása kiemelte azt is, hogy az ajándékozás birtokbaadással foganatba nem ment. (XII. 291.) Az egymással házasságon kivül szerelmi viszonyt folytató férfi és nő között közös üzleti tevékenység folytatására létrejött társasági szerződés nem minősülhet a jó erkölcsökbe ütköző és így semmis jogügyletnek azon az alapon, hogy a felek annak megkötése idején egymással tiltott szerelmi viszonyt folytattak és hogy a közös üzlet alapításával a szerelmi viszonyukat is kívánták leplezni és állandósítani, mert a társasági szerződésből eredő követelésnek közvetlen alapja nem a szerelmi viszony díjazásának igénylése, hanem az, hogy a közös anyagi erővel létesített üzleti vállalkozás gazdasági eredményében a társasági szerződésnek megfelelően mind a két fél részesedjék. (XI. 172., XII. 933.) Az ilyen megállapodás csak akkor tekinthető a jó erkölcsökbe ütközőnek, ha az erkölcstelen viszony létesítését vagy fenntartását célozza. (XII. 933.) Az erkölcstelen viszony megszakítása alkalmából, vagy annak végleges megszűnte után kötött s nem a szerelmi viszony folytatására, hanem ellenkezően annak megszüntetésére, tehát a jó erkölcs rendjének helyreállítására irányuló megállapodás nem érvénytelen, az abban kártalanítás iránt vállalt kötelezettség teljesítését tehát sikerrel lehet követelni. (C. III. 475—1936., C. III. 1143— 1936.) Az ilyen kötelem is erkölcstelen jelleget ölt azonban akkor, ha annak elvállalása és teljesítése között a felek a régi szerelmi viszonyt újból folytatják, mert az így előállott helyzetben a kötelem már nem szolgálja azt a célt, hogy a nő erkölcsi és anyagi rehabilitálásával a tisztességes megélhetés útjára léphessen, hanem, ha a felek ezt követően is fenn akarják tartani a kötelmet, az már csak az erkölcstelen viszony tovább folytatásának célját szolgálhatja. (C. III. 2268—1938.) A nemi viszony megszüntetésével kapcsolatos és annak megszűnte után tett vagyoni Ígéretből sem származik azonban bíróilag érvényesíthető követelés, ha mind a két fél vagy akár csak