Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A tiltott ügylet esetei. — 39 A házasfeleknek a házasságra vonatkozó megegyezése nem csak a bontóper, hanem a semmisségi per rendén is semmis ügyletet eredményez. Adott esetben azonban a Kúria egymagában abból, hogy a megegyezést, amellyel a férj ingyenes juttatást adott a feleségének, a semmisségi Ítélet jogerőre emelkedése előtt kötötték a felek és azután nem jelentettek be jogorvoslatot az itélet ellen, nem talált a megegyezés és a semmiségi per között szoros összefüggést felismerhetőnek s ezért úgy döntött, hogy a jogügylet nem ütközik a jó erkölcsökbe. (XII. 51.) Nem lehet erkölcsi szempontból kifogást emelni a házasságból származott gyermekek elhelyezése kérdésében kötött az ellen a szerződés ellen, amelynél fogva a gyermekek kizárólag az anya gondozása és nevelése alatt maradnak és amelyben az apa hozzájárul, hogy a gyermekek nevelését és gondozását legjobb belátása szerint egyedül az anya intézze, mert az ilyen megállapodás sem a gyermeket az apától el nem zárja, sem az apa ellenőrzési jogát meg nem szünteti. (C. III. 2917—1938.) A házasságon kivül állandósított nemi viszony a jóerkölcsökbe ütközik, ha nem is minősül vadházasságnak. Ez a jó erkölcsökbe ütköző kétoldalú viszony vagyoni vonatkozásban nem vezethet méltatlan gazdagodásra és az ily juttatás visszaadandó, ha annak megtartása az erkölcsi érzést sértené. (XII. 291., XIII. 78.) Adott esetben azonban a Kúria úgy találta, hogy az nő, aki, bár házassági igéret mellett, de a házasság megvalósulásának komoly reménye nélkül állandósított nemi viszonyt tart fenn és ezalatt az idő alatt egy férfit a szokásos módon élelmez, valóban a nemi viszony fennállásának és fenntartásának célzatával szolgáltatja az élelmezést, amelynek értékét a nemi viszony megszűnése után vissza nem követelheti. (XIII. 78.) Egy más határozat pedig azt mondta ki, hogy amennyiben a nő a fennálló benső szerelmi viszony érdekében végez a másik fél részére szolgáltatásokat és ennek fenntartása okából járul hozzá a közös háztartás kiadásaihoz, az ágyasság folyamán kapott bér értékén felül végzett szolgáltatásainak ellenértékét bírói úton épen úgy nem érvényesíheti, mint a nemi viszony fenntartása érdekében tett kiadásait sem. (C. III. 4706/1938.) A szerelmi viszony ideje alatt a másik félnek jogcim nélkül adott pénzösszeg szintén az erkölcstelen viszony fenntartása érdekében adottnak minősül. (XIII. 78.) A közös háztartásra lépés iránt létrejött erkölcstelen megegyezés sem jogosítja fel azonban az abban résztvevő felet arra, hogy az annak alapján elért vagyoni előnyt kellő gazdasági és erkölcsi alap nélkül megtarthassa, hanem a kétoldalú turpitudó feltétele mellett létrejött megállapodásból folyó követelés is birói jogsegélyben részesül annyiban, amennyiben az annak alapján kapott szolgáltatás megtartása a hozzájutott felet a másiknak hátrányára méltatlanul gazdagítaná. Ezen az alapon olyan esetben, amikor a közös háztartás