Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A tiltott ügylet esetei. — 37 A színleg kötött jogügylet semmis; ha azonban az ilyen jogügylet az anyagi jog szerint érvényes más jogügyletet palástól, a palástolt szerződés a feleket köti. így, ha az adásvételi szerződésben a felek az átruházott vagyon értékénél jóval alacsonyabb vételárat kötnek ki, a jogügylet a kikötött vételárat meghaladó érték átruházása tekintetében, mint ajándékozás, lehet érvényes. (C. V. 167/1937.) Mint színlelt szerződés, semmis azonban az anyagi jog szerint semmiféle jogügyletet nem létesítő, mások megtévesztése végett kötött szerződés, amilyen a hitelezők kijátszására kötött színlelt adásvételi ügylet. Az ilyen szerződés alapján a felek nem teljesítést, hanem csak az eredeti állapot visszaállítását követelhetik. (XI. 1024.) A színlelt szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül azáltal szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízik. Azt azonban a károsult harmadik személy nem követelheti, hogy a színleges szerződés vele szemben valóságos jogügyletnek tekintessék és — ha az ilyen jogügylet az ő jogait sérti — a szerződő felek kártérítési kötelezettsége úgy állapíttassák meg, mintha valóságos ügyletet kötöttek volna, így döntött a Kúria az elővásárlási jogának sérelmét panaszló fél kártérítési követelése felől, amikor azt a vagyontárgyat, amelyre őt az elővásárlási jog megillette, az ellenérdekű fél csak színleges ügylettel, kölcsönkövetelés biztosítására ruházta át. (XI. 996.) A harmadik, jóhiszemű szerző jogait védi az a kúriai határozat, amely szerint, ha a pénzintézet egy ügyfél részére takarékbetéti könyvet állít ki és arra rávezeti, hogy meghatározott perben biztosítékul — de kizárólag csak erre a célra — használható fel és ezután az a fél, akinek a részére a betétkönyv kiállíttatott, azt az ellene peresített követelés biztosítására bírói letétbe helyezi, akkor a peresített követelés fennállásától és megítélésétől feltételezetten az azt felperesként perelő hitelezővel szemben a betétkönyvet kiállító hitelintézet akként válik kötelezetté, mintha a betéti könyvre a betéti összeg valóban befizettetett volna; sőt ebben az esetben a pénzintézet ellen a betevőként feltüntetett fél pernyertes hitelezőjének olyan követelése támad, amelyre az ő hitelezői további érvényes jelzálogjogokat szerezhetnek. (XI. 978.) 5, Tiltott ügylet, 1. A tiltott ügylet esetei. — 2. A tiltott ügylet joghatásai. 1. A tiltott ügylet esetei. A házasság felbontására irányuló olyan megegyezést, amelynek célja az, hogy a házasság bírói úton a törvényes rendelkezések mellőzésével bontassék fel, a bírói gyakorlat általában a jó erköl-