Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

36 — Színlelt ügylet. — A semmiség a törvény erejénél fogva hat és azt a bíróság hivatalból is figyelembe venni köteles. (XII. 524., C. I. 3978/1938.) Ezért pl. a törvényben meghatározott alaki kellékeknek semmiséget eredményező hiányát a bíróságnak figyelembe kell vennie akkor is, ha ezt az érvénytelenségi okot a felek nem hozták fel, hanem más okból — az adott esetben megtévesztés címén — támadták meg az ügyletet. (XII. 524.) Minthogy azonban a Pp. 394. §-a szerint a marasztalás a bérelmen túl nem terjedhet, a bíróság csak a felek bérelmeinek a korlátai között megtehető intézkedések megtételénél indul ki az ügyletnek hivatalból észlelt semmis voltából. Ha tehát a hatálytalanság folyományaképen az előző állapot helyreállítását a perben egyik fél sem kérte, ez iránt a semmiség észlelése ellenére sem lehet intézkedni. (C. I. 3978/1938.) Ha a semmis szerződés más jogügylet érvényességi kellékeinek megfelel, mint ilyen érvényben marad. (C. I. 3978/1938.) Abban a kérdésben, hogy a félnek az ügyletkötés után tanúsított magatartása mennyiben zárja el a felet attól, hogy az ügylet hatálytalanságára hivatkozhassék, a Kúriának a P. H. T.-ba 1036. sz. alatt felvett, a Jogi Hírlapban pedig V. 314. sz. alatt közölt 44. sz. jogegységi döntvénye a következő szabályt mondta ki: A nagyobb gazdasági gép átvétele és használatba vétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő birtokost attól, hogy az 1900:XXV. tc. 1. %-ában foglalt tilalom ellenére a 27.483/1901. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. %-ának utolsó bekezdésében megállapított feltétel megtartása nélkül kötött vételi ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. A jogügylet hatálytalanságának eddig nem tárgyalt egyes okait és a hatálytalanság jogi következményeit részletesen az alább következő Színlelt ügylet, Tiltott ügylet, Kényszer, Tévedés, Lehetetlenülés, Előző állapot helyreállítása címek alatt ismertetjük, az egyes magánjogi ügyletek érvénytelenségére vonatkozó külön szabályokat pedig az illető ügyletről szóló címben. 4. Színlelt ügylet. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy valamely ügyletben a felek akaratnyilvánítása megfelel-e azok valódi akaratelhatározásának, vagy csak forma szerint akartak ügyletet kötni, figyelembe kell venni a jogviszony keletkezésének előzményeit, az ügyletkötés indító okait és ezek közt a feleknek kifejezésre juttatott gazdasági érdekeit, továbbá a szerződéskötés kisérő körülményeit, különösen a feleknek maguktartásában megnyilvánult felfogását. így a nyugdíjszerződés színlegességére következtetést engedő körülménynek fogadta el a Kúria egyebek között azt, hogy a munkaadó a magatartásában megnyilvánult felfogása szerint a másik felet nem tekintette a maga nyugdíjasának. (X. 937.)