Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A jogügylet érvénytelensége és hatálytalansága. — 35 — így, ha az egyik féllel olyan feszült viszonyba kerül, amely őt a szolgáltatás mennyiségének elfogulatlan megszabására alkalmat­lanná teszi — akkor a felek említett megállapodása érvényét veszti. (XIII. 151.) Ha valamely jogügylet csak részlegesen érvénytelen, megdől az egész jogügylet, (X. 1003.) ha csak a körülmények arra nern utalnak hogy a felek a jogügyletet az érvénytelenné vált rész nél­kül is megkötötték volna. (XII. 355., XIII. 169., C. I. 3978—1938.) A feleknek ilyen szándékát vélelmezni nem lehet. Ezért érvény­telennek mondta ki a Kúria a bemutatás elmaradása miatt ér­vénytelenné vált kartelmegállapodásban foglalt választott bírósági kikötést is, noha a felek között nemcsak versenyt szabályozó, kor­látozó — érvényüket vesztett — megállapodások jöttek létre, ha­nem adás-vételi szerződés is, tehát olyan jogügylet, amely esetleg önmagában is megállhat. (XII. 355.) Az örökösnevezést magában foglaló örökbefogadási szerződésnek az öröklési jogot biztosító része sem tartható joghatályban akkor, ha a szerződés egységes volt s annak az örökbefogadásra vonatkozó része a kormányható­sági megerősítés elmaradása miatt nem léphetett hatályba. (X. 1003.) Ha pedig a szerződés több vagyoni igényt egybefüggően, egy­ségesen rendez, akkor az egyik igény tekintetében megállapított érvénytelenségi ok az egész szerződés érvénytelenségét vonja maga után. (C. III. 3200/1938.) Az egységes jogügylet érvénytelenítésére irányuló perbe vala­mennyi szerződő felet be kell vonni; enélkül a kereset felől érdem­ben dönteni nem lehet, hanem ezt a per érdemének vizsgálata nél­kül el kell utasítani. (C. V. 2238/1936.) A bírói gyakorlatra utalva kimondta a Kúria, hogy a megtá­madási okról — adott esetben a megtévesztésről — való tudomás után hosszú idő multán a megtámadásnak méltányosság okából nincs helye. (C. III. 3123/1938.) Nem lehet azonban figyelembe venni a semmisségen alapuló követelés késedelmes érvényesítése ellen emelt kifogást, ha a jogosultat a fennállott függő helyzete feszélyezhette a visszakövetelési jogának érvényesítésében. (XI. 751.) Érvényesen létre nem jött követelés akkor sem válik igényel­hetővé, ha végrehajtás útján lefoglalják. Az ilyen fenn nem álló követelésért vállalt kezességből folyóan a fizetést teljesítő kezes sem támaszthat megtérítési igényt; ezért elutasította a Kúria a kis­korú által kötött kölcsönügyletért kezességet vállaló és a kezesség­ből folyóan fizetést teljesítő felet az általa kifizetett összeg meg­térítése iránt támasztott követelésével. (XIII. 336.) A kiskorúval kötött szerződést a kiskorú nevében, annak a képviseletére nem jogosult személy részéről tett szerződési nyilat­kozat érvénytelensége miatt csak a kiskorú támadhatja meg. (XI. 969.)

Next

/
Thumbnails
Contents