Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

32 — A jogügyletek általában. — séget vállal, sajátkezű aláírással lássa el. Ez szükséges a kartélszerszerződés érvényeségéhez is, amelynek írásba foglalása az 1931. évi XX. tc. 1 §-a értelmében szükséges. (X. 855.) Ha az, aki a szerződésre valamelyik félnek a nevét reá irta, jogosult volt a szerződést a fél megbízásából aláírni, akkor, ha nem is volt erre a féltől szabályszerű meghatalmazása, ez a szerződés érvénytelenségét nem vonja maga után. (X. 973.) Nem teszi érvénytelenné a szerződést az sem, ha az egyik előttemező tanú a szerződésnek a felek részéről történt aláírásánál nem volt jelen. (X. 973.) A P. H. T.-ba 950. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozat szerint: Az ügyletet egymagában az, hogy tévesen foglalták írásba, nem teszi érvénytlenné még akkor sem, ha az okiratbafoglalás az ügylet érvényességi kelléke. írásbeli szerződéssel szabályozott jogviszony elbírálásánál rendszerint az okirat rendelkezése az irányadó. Ennek a jogelvnek az alkalmazásából azonban nem következik, hogy amennyiben az ügyleti akarat iránt kétség merül fel, a fennforgó körülmények figyelmen kivül hagyásával az okiratnak csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, mert ilyen kétség esetében a szerződés egész tartalmára, a feleknek kifejezésre juttatott szándékára és az ügyletkötés céljára is figyelemmel kell lenni. így a nyugdíjszerződés valódi vagy színleges voltának az elbírálásánál figyelembe veendőnek mondta ki a Kúria a felek akaratelhatározása és akaratnyilvánítása szempontjából a jogviszony keletkezésének előzményeit, az ügyletkötés indító okait és ezek közt a feleknek kifejezésre juttatott gazdasági érdekeit, továbbá a munkaadó magatartásában megnyilvánult azt a felfogást is, hogy ő a másik felet nem tekintette a maga nyugdíjasának. (X. 937.) A szerződés irásbafoglalása előtt keletkezett és az írásbeli szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodásokat nem lehet figyelembe venni. Ezért nem vette figyelembe a Kúria a baleset folytán sérültnek az ügyvédje előtt a kártérítéssel tartozó fél részéről a sérült alkalmaztatására nézve tett azt a kötelező szóbeli kijelentést, amelyet a felek nem vettek fel a később kötött, írásba foglalt egyességbe, melyben a sérült a kapott kielégítés fejében a további kárigényéről feltétel nélkül lemondott. (XI. 32.) Ha azonban az eset körülményeiből az állapítható meg, hogy a felek az okiratba fel nem vett korábbi, vagy egyidejű szóbeli megállapodásukat az okirat kiállításakor, az okirattal szemben is fenn akarták tartani, az ilyen szóbeli megállapodást hatályosnak kell tekinteni. így olyan esetben, amikor a felek az irásba foglalt egyességben kamat fizetéséről is rendelkeztek, de az okirat felvétele alkalmával az adósnak ez ellen emelt tiltakozására a hitelező képviselője kijelentette, hogy ne féljen, nem fognak számítani, de formalizmusból ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az okiratba ezt is félve-