Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A jogügylet irásba foglalása. — 31 bennmaradó tagtól, a Kúria úgy értelmezte, hogy a 20.000 pengőre vonatkozó fizetési igéret nem feltétlen, hanem csak arra az esetre szól, ha a kilépés, vagy halál idején van ilyen értékű vagyonilletősége a kilépő, illetőleg elhalt tagnak, vagyis a felek a 20.000 pengőt csak keretösszegként állapítottak meg és ezzel a kilépés esetén támasztható törvényes igény mérvét nem terjeszteni, hanem megszorítani kívánták. (XII. 556.) A szerződésben foglalt azt a kikötést, hogy a kötelezett fél megtagadhatja a teljesítést, ha az ellenérdekű fél bíróságok, vagy hatóságok előtt folyamatban lévő ügyben, szóval vagy az ügyiratokban rágalmazó, vagy becsületsértő nyilatkozatot tenne ellene, még akkor is, ha a rágalmazás, vagy becsületsértés bűnvádi úton nem is volna megállapítható, — a Kúria úgy értelmezte, hogy annak alkalmazását a többi feltételek megvalósulása esetében nem zárja ki az olyan körülmányek fennforgása, amelyeknek a törvény szerint csupán a rágalmazás vagy a becsületsértés bűnvádi úton megállapíthatása szempontjából van jelentőségük, anélkül, hogy a megtett nyilatkozatnak rágalmazó, vagy becsületsértő jellegét egyébként érintenék. Rágalmazás alatt csak valótlan tény állítását, vagy híresztelését lehet érteni; ellenben a Bv. 17. §-ának az a rendelkezése, amelynél fogva kizárja a rágalmazás megállapítását az a körülmény, hogy a tényállítás hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, tárgyalás alkalmával, szóval vagy ügyiratban az ügyre és az ügyfélre vonatkozólag történt és ugyanez a szabály áll az ügyfélnek vagy képviselőjének az ilyen ügyben tárgyalás alkalmával szóval vagy ügyiratban tett egyéb ily nyilatkozata tekintetében is, feltéve, hogy a nyilatkozat az üggyel összefügg és hogy a nyilatkozat az ügyfél érdekében szükséges volt, nem érinti a rágalmazás fogalommeghatározását vagy a közönséges szóhasználatban elfogadott értelmét, hanem egyedül a bűnvádi üldözés és a büntetőjogi következmények szempontjából biztosít mentességet a tárgyalás és ügyellátás szabadsága érdekében az olyan, bár egyébként fogalmilag rágalmazásnak tekinthető tényállítások számára, amelyeknek a megtétele a fél jogának érvényesítése és érdekének megfelelő képviselete szempotjából szükséges lehet. A büntetőjogi következmények alól mentesítő ezt a körülményt a felek a határozat szerint nyilvánvalóan nem kívánták a rágalmazásnak a szerződésben meghatározott következményei alól is mentesítő körülményként számításba venni. (XI. 924.) 3. A jogügylet irásba foglalása. Ha a felek a szerződés írásbeli alakjában megállapodtak, a szerződés nem létesül érvényesen addig, amíg a felek megállapodásai véglegesen írásba nem foglaltattak és a felek azt alá nem írták. (XI. 486.) A törvényszabta Írásbeli alakhoz szükséges,hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet, vagy kötelezett-