Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

A jogügylet értelmezése. 29 ződő félre, ellenkező kikötés hiányában, már a szerződés létrejöttétől kezdődően kötelező, úgy hogy ettől kezdve ő a szerződéstől egyoldalúan nem állhat el. (XI. 188.) 2. A jogyügylet értelmezése. A szerzdés értelmében — és pedig kereskedelmi ügyletnél a Kt. 265. §-a értelmében — nem a használt kifejezések betűszerinti értelme, hanem a felek valóságos akarata irányadó. (XI. 977., XII. 420., 786.) A felek valóságos akaratára a jogügylet megkötése után tanúsított magatartásukból is következtetést lehet vonni. így olyan esetben, amikor az adás-vételi szerződés szövege szerint férj és feleség közösen vették meg az ingatlant, a szerződést azonban a feleség nem irta alá, a Kúria a férjjel szemben mégis érvényesnek mondta ki a szerződést, mert megállapította ,hogy a férj — aki a szerződés tartalmát kétségen kívül ismerte — az ingatlant mégis átvette, birtokában tartotta és használta, ezzel pedig annak adott kifejezést, hogy az ingatlan megszerzését attól függetlenül kívánja, hogy a felesége vele közös tulajdont szerez-e vagy nem. (XIII. 24.) Ügyletértelmezési szabály, hogy a jövőre is kiterjedő kötelezés lejárt részleteinek a teljesítésére irányuló igéret magában foglalja annak az igérését is, hogy az adós a jövőben lejáró részleteket is teljesíteni fogja, ha csak kifejezetten ki nem jelenti, hogy a jövőben teljesíteni nem fog. Ezen az alapon megítélte a Kúria azt a nőtartásdíjat, amelynek megfizetésére a férj eredetileg a házasság felbontásához való hozzájárulás céljából kötött és igy a jó erkölcsökbe ütköző szerződésben kötelezte magát, amelynek a már lejárt részletei tekintetében azonban a házasság megszűnése után újabb érvényes fizetési Ígéretet tett. (X. 825.) Arra, hogy a felek ügyleti akarata ráutaló tényekből állapíttassák meg, csak akkor kerülhet sor, ha megállapodásukat kifejezett ügyleti nyilatkozattal nem szabályozták. (XI. 937.) A homályos, kétes és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés — amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján meg nem állapítható, hogy annak a felek akaratmegegyezése a szerződéskötéskor mily értelmet tulajdonított — kétoldalú szerződésnél annak a terhére magyarázandó, aki a homályos kifejezést használta. (XIII. 561.) Kétség esetén azt kell a felek akaratának tekinteni, ami figyelemmel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. (XI. 977., XII. 420., XIII. 561.) Ezért a munkaadó által az üzletszerző ügynökéhez intézett levelében foglalt azt a kijelentést, hogy az ügynök az általa szerzett ügyletek után őt úgyis megillető rendes jutalékon és egyéb illetményein felül további ellenszolgáltatásként az ő javaslatára alkalmazott üzletszerzők ügyleteiből is „felüljutalókban" részesül, amit „esetrőlesetre" a munkaadó állapít meg, a Kúria úgy értelmezte, hogy