Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

28 — A jogügyletek általában. — Adott esetben, amikor az örökösök a hagyatéki tárgyaláson megbízást adtak egyik örököstársuknak a hagyatéki ingatlan eladására és egyúttal kötelezettséget vállaltak aziránt, hogy amennyiben olyan vételi ajánlat érkezik, amit a gyámhatóság a gondnokság alatt álló egyik örököstárs nevében jóváhagy, az adásvételi szerződést valamennyien meg fogják kötni, az árvaszék által jóváhagyott eladási feltételek mellett, a Kúria nem adott helyet az eladással megbízott örökös részéről a megállapodás hatályosságát kétségbevonó ön jogú örököstársa ellen az iránt indított keresetnek, hogy a jövőben megkötendő adásvételi szerződést vele szemben a megállapodásban említett gyámhatósági jóváhagyástól függően már előre mondja ki a bíróság érvényesnek, mert ezzel a vételi szerződés még azután megállapítandó feltételei méltányos, vagy méltánytalan voltának az elbírálását kivették volna a bíróság hatásköréből. Kimondotta a határozat azt is, hogy az önjogú örökös a bíróság döntése helyett az árvaszék állásfoglalásával nem köteles beérni, mert az árvaszék egyedül a gondnokság alatt álló örököstárs érdekeinek a megóvására van hivatva és így nyilvánvalóan csak ennek az érdekeit fogja határozatának a meghozatalánál figyelembe venni, holott az örököstársak érdekei között ellentét is lehet. (XII. 428.) A szerződési ajánlatra tett elfogadó nyilatkozat hatálya akkor áll be, amikor az a másik szerződő félhez megérkezik, viszont nincs jogi foganatja, ha a visszavonás megtörténik addig, amíg az elfogadó nyilatkozat eljut a címzetthez. (XII. 1007.) Ha az államkincstár nevében valamely alsóbbfokú hatóság részéről tett nyilatkozat a felsőbb hatóság jóváhagyására szorul, a felsőbb hatóság a jóváhagyó rendelkezését érvényesen vonhatja vissza mindaddig, amíg az alsóbbfokú hatóság a hozzá leérkezett jóváhagyó rendelkezést nem közölte a szerződési ajánlatot tett ellenérdekű féllel. Ilyen esetben ugyanis nincs szó a szerződő feleken kívül álló olyan harmadik személy hozzájárulásától függő szerződésről, aki a szerződő felek bármelyikével szemben is hatályosan jelentheti ki hozzájárulását, mert a jóváhagyásra jogosult felsőbb hatóságot, mint magának a szerződő félnek: a magyar államnak (kincstárnak) jogi nyilatkozattételre hivatott képviselőjét nem lehet a szerződő államtól különböző harmadik személynek tekinteni, az alsóbbfokú hatóságot pedig pusztán azért, mert az írásbeli szerződést az államkincstár nevében a felsőbb jóváhagyástői kezdődően kötelező, úgy hogy ettől kezdve ő a szerződéstől egyoldalúan nem állhat el. (XI. 188.) Az egyfelől kiskorú, másfelől teljeskorú szerződő felek között létrejött szerződés olyan esetben, amikor annak gyámhatósági jóváhagyása a kiskorú félnek és esetleges érdektársainak szerződésszegése, vagy mulasztása nélkül — vagyis anélkül, hogy ők a szerződésnek jóváhagyás végett a gyámhatóság elé terjesztését megtagadták volna, vagy hogy szerződésbeli kötelezettségük megszegésével ezzel késlekedtek volna — függőben van, a nagykorú szer-